A New Horizons adatai szerint a Kuiper-öv jóval nagyobb kiterjedésű a korábban feltételezettnél
- Link másolása
- X (Twitter)
- Tumblr
Az amerikai űrhivatal, a NASA 2006-ban indított legendás New Horizons űrszondájának a Neptunuszon túli, törpebolygókat, bolygókezdeményeket és jeges törmeléket tartalmazó Kuiper-öv vizsgálata volt az első számú célja.
A NASA február 20-án kiadott közleménye szerint a Hawaiin működő japán Subaru teleszkóppal is nyomon követett, mostanra 50 csillagászati egységnél is messzebb távolódó űrszonda még nem érte el a Kuiper-öv korábban feltételezett határát, hanem még annak sűrűjében jár. (Egy csillagászati egység a Nap és a Föld átlagos távolságát jelenti.)
Mindez a NASA kutatói szerint azt jelenti, hogy a Naprendszer külső régióban találhat Kuiper-öv az eddig feltételezett 50 helyett valahol a 80 csillagászati egységet kitevő kozmikus távolságban ér véget.
A NASA szerint a meghosszabbított küldetését teljesítő New Horizons várhatóan elegendő hajtóanyaggal és energiával rendelkezik ahhoz, hogy a 2040-es évekre akár 100 csillagászati egységre is eltávolodhasson a Naptól, és képes lesz rögzíteni, hogy milyen állapotok uralkodnak a Naprendszer és a csillagközi tér határaként számon tartott átemeti régióban.
Kapcsolódó cikkek a Qubiten:
Kevés űrszonda járt még annyira messzire tőlünk, mint a Plutót felderítő New Horizons
A NASA szondája már 50-szer messzebb jár a Naptól, mint a Föld és a Nap átlagos távolsága, jóval túl a Neptunusz pályáján. A 2015-ben a Plutót és 2019-ben az Arrokhoth bolygókezdeményt felderítő szonda hibátlanul üzemel, és tovább vizsgálja a Naprendszer külső vidékét.
Soha olyan távoli égitestet nem vizsgáltunk még űrszondával, mint az Ultima Thule
A NASA legendás űrszondája, a New Horizons 2015-ben a Plutót derítette fel, most pedig az Ultima Thule-t vette célba, a Földtől 6,6 milliárd kilométerre. A szonda január 1-jén reggel kerül a legközelebb a 30 kilométer hosszú, jeges objektumhoz.