Közel 7,5 milliárd kilométerre a Földtől újabb mérföldkőhöz érkezett a hat évvel ezelőtt a Plútó mellett elhaladó New Horizons űrszonda küldetése. Az amerikai űrügynökség, a NASA űrszondája április 18-án, szombaton átlépte a Naptól számítva 50 csillagászati egység távolságot, azaz már ötvenszer messzebb van csillagunktól, mint a Föld (egy csillagászati egység a Nap és a Föld átlagos távolságának felel meg). Ennek szinte felfoghatatlan mértékét talán jól illusztrálja, hogy a szonda már egy a mienktől érzékelhetően eltérő égboltot lát.

A New Horizonst a NASA kifejezetten a Neptunuszon túli Kuiper-öv vizsgálatára indította, amely egy törpebolygókat, bolygókezdeményeket és jeges törmeléket tartalmazó régió a Naprendszer külső részén. Itt helyezkedik el a New Horizons által 2015 nyarán felderített Plutó törpebolygó és holdjai, valamint a 2019. január 1-jén a szonda által meglátogatott Arrokoth bolygókezdemény (2014MU69) is, amelynek tanulmányozása a bolygók és Naprendszerünk keletkezésének megértéséhez vitt közelebb. Az Arrokoth emellett a legtávolabbi objektum, amit valaha űrszonda közelről megvizsgált.

A New Horizons még 2006 januárjában indult a Földről, és 58,500 kilométer per órás sebességével máig birtokolja az indításakor leggyorsabb űreszköz rekordját. Ez lehetővé tette, hogy mindössze 13 hónappal később elérje a Jupitert, amely tovább lendítette a Plútó felé, három évvel lerövidítve utazási idejét. Ekkor készült a szonda legendás montázsfelvétele a gázóriásról, valamint ekkor örökítette meg az első videót egy földön kívüli vulkánkitörésről a Jupiter Io holdján. Jelenleg a Kuiper-övben haladva az Arrokothoz hasonló jeges objektumokat figyel meg távolról, valamint folyamatosan vizsgálja a bolygóközi teret kitöltő, a Napból származó töltött részecskékből (ionokból) álló plazmakörnyezetet és a por eloszlását a régióban.

Hogy milyen messze jár a New Horizons, azt jól érzékelteti, hogy az ídő, amíg megerősítést kapunk arról, hogy a szonda megkapta a Földről érkező utasításokat, az azonnali visszajelzésből a küldetés 15 éve alatt 14 órára növekedett – nyilatkozta Alice Bowman, a New Horizons üzemeltetéséért felelős vezető mérnök.

A New Horizons irányítói a kozmikus mérföldkő elérését egy a szonda által készített különleges felvétellel ünneplik, amelyen az égboltnak az a régiója látható a New Horizons nézőpontjából, ahol a Voyager-1 űrszonda halad éppen a csillagközi térben. A Voyager-1, amely a felvétel készültekor 152 csillagászati egységre volt a Naptól és 18 milliárd kilométerre a New Horizonstól, túl halvány ahhoz, hogy látszódjon a képen, amelyen csillagok és néhány távoli galaxis vehető ki. A Voyager-1 pozíciója azonban a NASA rádióteleszkópjainak köszönhetően pontosan ismert, így volt lehetséges a Földtől legtávolabb járó szonda felé tekintő kép elkészítése. Mint Alan Stern, a New Horizons küldetésének vezetője a CollectSpace weboldalnak elmondta, a képpel a céljuk a Voyager küldetések iránti tisztelet kifejezése volt.

„A New Horizons útja a Földtől 50 csillagászati egységig egyfajta álomnak tűnik. Ez volt az első alkalom, hogy a Naprendszeren keresztülnavigáltunk egy szondát, hogy felderítse a Plutót és a Kuiper-övet. Ebből a csapatból a legtöbben azóta ezen dolgozunk, hogy a szonda ötlete megszületett. Azóta a gyerekeink felnőttek, és szüleink és mi is idősebbek lettünk. De talán ami a legfontosabb, sok tudományos felfedezést tettünk, tudományos karriereket inspiráltunk, és kicsit történelmet is írtunk” – értékelte a New Horizons eddigi küldetését Stern.

A New Horizons az ötödik űrszonda lett az emberiség történetében a Pioneer-10, a Pioneer-11, a Voyager-1 és a Voyager-2 után, amely elérte ezt a kozmikus mérföldkövet. A Naprendszerünket elhagyó pályán haladó amerikai szondák közül a ma is aktív Voyager-1 és Voyager-2 már csillagközi térben utazik, és páratlan felfedezéseket tesz annak jellemzőiről. A New Horizons a 2030-as évek legvégén, vagy a 2040-es évek elején érheti el a csillagközi teret, amikor talán még éppen hogy lesz elég energiája a Földdel való kommunikációra.

Addig is az űrszondán dolgozó kutatók olyan, az Arrokothoz hasonló Kuiper-övbeli objektumot keresnek földi teleszkópokkal, amelyet a New Horizons közelről fel tudna deríteni. Erre viszonylag kevés esély van, részben amiatt, hogy a szonda éppen most hagyta el a Kuiper-öv 30-50 csillagászati egységig tartó fő zónáját. Ha újabb célpontot nem is kap a szonda, tovább folytatja majd vizsgálatait a Naprendszer külső régiójában, amiben egy mérési képességeit kibővítő nyári szoftverfrissítés lesz segítségére. A New Horizonst működtető nukleáris áramforrás (RTG, rádióizotópos termoelektromos generátor) a jelenlegi számítások szerint a 2030-as évek végéig biztosítja majd az űreszköz működését.