Noktúriához vezethet a tévé előtti tespedés – állapítja meg egy kínai kutatók által publikált friss tanulmány. A noktúria gyakori éjszakai vizelési ingert jelent, aminek következtében az érintettek legalább kétszer fel is ébrednek alvás közben. Bár a noktúria férfiaknál idősebb korban gyakrabban fordul elő, az amerikai adatok elemzése azt mutatja, hogy a teljes felnőtt populációt érintheti, és a szabadidő eltöltéséhez is köze lehet a kialakulásának, írja a Guardian.

A kutatók több mint 13 ezer 20 évesnél idősebb amerikai adatait vizsgálták, amiket 2011 és 2016 között gyűjtöttek a National Health and Nutrition Examination Survey adatfelvétele során. Az elemzésből megállapították, hogy azok körében, akik naponta legalább 5 órát töltöttek a tévé előtt film- vagy sorozatnézéssel, 48 százalékkal gyakrabban fordult elő a noktúria, mint azoknál, akik legalább 1 órával kevesebbet bámulták a képernyőt.

A tévézés és az éjszaka gyakrabban jelentkező vizelési inger közötti összefüggés azonban nem egyszerűsíthető le pusztán az időtényezőre. Bár a kutatók szerint a terület kutatási háttere igen szegényes, a Neurology and Urodynamics folyóiratban közzétett tanulmány csupán egy lehetséges kapcsolatra hívja fel a figyelmet. Hiába vették ugyanis figyelembe a demográfiai és élettani jellemzőket a kutatás során, pusztán a tévénézés közben elfogyasztott folyadékmennyiség is hozzájárulhat a noktúria megjelenéséhez.

Kiemelték továbbá, hogy nemcsak a tévézés, hanem az ülőmunka is vizesedést okozhat a lábakban, ami ugyancsak gyakoribb vizelési ingerhez vezethet éjszaka. A tanulmány nem tár fel ok-okozati összefüggést, és a szerzők szerint inkább arra elegendők a megállapításaik, hogy felhívják a figyelmet a passzív életmód káros hatásaira.

A Guardiannek nyilatkozó James Catto sebészprofesszor kritikusan értékelte a kutatás eredményeit. Szerinte könnyen lehet, hogy eleve azért találtak több noktúriával küzdő személyt a sokat tévézők körében, mert ezek az emberek általában idősebbek, passzívabbak, és többnyire magasabb a testtömegindexük is. Könnyen lehet tehát, hogy a tévénézés mint passzív időtöltés eleve a testi és mozgáskorlátozottság következménye, és így nem önmagában a képernyő előtt töltött idővel kellene összefüggésbe hozni a gyakrabban jelentkező éjszakai vizelési ingert.