Egy frissen publikált kutatás arra a következtetésre jutott, hogy azok, akik naponta legalább 5 órát töltenek a tévéképernyő előtt nagyobb eséllyel ébrednek fel többször is az éjszaka folyamán.
A német, ausztrál és szaúdi régészekből álló kutatócsoport szerint a rajzokat 7000-8000 évvel ezelőtt készíthették.
Az új törvények értelmében mobiltelefonálni továbbra sem lehet majd a kocsiban, de alacsony sebesség mellett filmet lehet már nézni, de azt is csak a beépített monitoron.
A szenzációs jégkorszaki mamutleleteket bemutató, Attenborough és a mamuttemető című filmet március 13-án, vasárnap délután vetíti a Viasat Nature.
Egyenesen Japánból, azon borszakértők és sous chef-ek szíves figyelmébe ajánlva, akik a tanulmányaikat távoktatásban szeretnék végezni.
Bár sokan az OLED-, QLED- és a lézertévé-fejlesztésekben látják a kijelzőipar jövőjét, az LG szép csöndben újragondolta az LCD technológiát, és elkészítette a QNED-alapú tévéket. A beugró modell, a 65QNED91 a high end képminőséget sokoldalú felhasználhatósággal, jövőbiztos műszaki megoldásokkal és pofonegyszerű kezelhetőséggel elegyíti. És mély döbbenettel: ki gondolta volna, hogy az LCD-ben még ekkora tartalékok vannak?
Mit tennél, ha valaki 20 dollárért akarna rád sózni egy másolt zenei cd-t, vagy laptop helyett egy rozoga írógéppel kellene beérned? Az amerikai börtönökben ülő elítélteknek nincs más választásuk: jóval a piaci ár felett vehetik meg a lejárt szavatosságú, de emberölésre garantáltan nem használható technológiát, amiért ráadásul többet kell dolgozniuk, mint az átlagembereknek.
A gazdálkodókból, ökológusokból, környezet- és vízügyi mérnökökből álló társaság szerint az egyre égetőbb vízhiány oka a nem megfelelő vízgazdálkodás, pedig létezik a tradíciók megújításán alapuló korszerű megoldás.
Az elektroncső-rajongó audiofilek után a játékosok is felismerték az analóg eszközök előnyeit. Nem csoda: több ezer olyan játék létezik, ami csak képcsöves tévén mutatja meg a csúcsformáját. A jobb modellekért százezreket kérnek, a legjobbakért milliókat.
Régen nyolcasával zsúfolódtunk össze a korabeli Orion tévék előtt, és egyetlen csatorna kísérleti adását néztük. Ma már intelligens ajánlórendszerek segítenek választani ezerféle műsor közül, de a tévézés megmaradt kollektív szórakozásnak.
Gőzerővel folyik a kutatás, hogy az ablakban ne csak a szomszéd tűzfalat lehessen nézni, hanem az esti híradót is.
A negyedik évadnak a szimulált valóságról, a digitális klónozásról és az algoritmusokra bízott életről is van mondanivalója. Az is kiderül, hogy Charlie Brooker, a sorozat alkotója eggyel tehetségesebb provokatőrnek, mint történetmesélőnek.