A tengermélyi hegyek a biodiverzitás valódi paradicsomainak számítanak, mégis alig tudunk róluk valamit – ezen változtat a Schmidt Ocean Institute (SOI) és a Seabed30 közös projektje, amelyben a tengerfenék teljes feltérképezését tűzték ki maguk elé célnak 2030-ig. Az SOI kutatóhajója, a Falkor február 8-án számolt be négy újabb mélytengeri hegy feltérképezéséről, és most hírt adtak arról is, hogy mit találtak ott.

Felülmúlták a korábbi várakozásokat

Javier Sellanes, a chilei Északi Katolikus Egyetem tengerbiológusa szerint a felfedezések felülmúlták a kutatók előzetes várakozásait is. A tengeralattjáró drónnal (SUBastian) megvizsgált tíz hegyvonulat, többek között a frissen elkeresztelt, 3530 méteres Solito területén több mint száz új fajt találtak. Ez ahhoz képest is nagy eredmény, hogy a Falkor a Húsvét-szigetektől Chile partjaiig gyűjtött adatokat a 2900 kilométer hosszú, tenger alatti hegyvonulatról, az pedig különösen sokat ígérőnek tűnik, hogy az itt fekvő 200 hegy közül csak tízet vizsgáltak meg.

Legalábbis valószínű, hogy ezek újnak számítanak: ahhoz, hogy a begyűjtött mintákat megvizsgálják, kategorizálják és taxonómiai besorolást adjanak nekik, még évek szükségesek.

Az újonnan felfedezett hidegvízi korallok és szivacsok élőhelyei különösen sebezhetőnek számítanak, annál is inkább, mert a mélytengeri bányászat egyre csábítóbb üzleti lehetőségekkel kecsegteti a befektetőket. Az eljárás először Norvégiában kapott zöld utat, de más országok is követhetik a norvég példát – a kitermelés pedig különösen nagy veszélyt jelenthet a fenéklakó fajokra.

Öröm az ürömben, hogy a most vizsgált területek egy része a Juan Fernández és a Nazca-Desventuradas nemzeti parkok területére esik, így itt a vonóhálós halászattól és a bányászattól is védve vannak, a Nazca- és a Salas y Gómez-hátság mentén fekvő területek viszont egyelőre védtelenek.

Jyotika Virmani, az SOI vezérigazgatója szerint elképzelhető, hogy a frissen felfedezettek közül egyes fajok kizárólag itt találhatóak meg a Földön, ezért különösen fontosnak tartja, hogy a nemzeti parkokon kívül eső területeken is mielőbb gondoskodjanak a védelmükről.

Tíz év, százezer faj

A most felfedezett új fajok, akármennyi is legyen végül valóban új a tudomány számára, apró, de fontos lépést jelentenek a Nekton Ocean Census programban is, amely az elkövetkező tíz évben százezer új tengeri faj azonosítását tűzte ki célul. És ez még mindig csak a jéghegy csúcsa: becslések szerint a tudomány a tengeri élőlények mindössze 10 százalékát ismeri, így még mindig van mit felfedezni – és, ahogy Virmani is hangsúlyozza: megvédeni.

A fajgazdagságot tovább növelhetik az áramlatok is: Virmani szerint elképzelhető, hogy egy hegy egyik oldalán teljesen más az élővilág, mint a másikon. A most vizsgált területről a kutatók még alig kaptak képet, és bár mintákat is gyűjtöttek a fenékről, a robottengeralattjáró felvételei is felbecsülhetetlen jelentőségűek – volt olyan tengerisün-faj, amelyet egy, az SOI-tól független tengerbiológus segített beazonosítani, aki otthonról nézte az expedíció élő közvetítését.

De ehhez még csak tengerbiológusnak sem kell lenni: a Schmidt Ocean Institute Youtube-csatornáján élőben is lehet követni az expedíció munkáját, a legközelebbi merülés február 24-én várható. A közeljövőben a Falkor is új útra indul, az SOI erről is közvetít majd.