280 ezer négyzetkilométernyi norvég fennhatóságú tengeri területen indulhat meg a ritka ércek keresése és kitermelése, miután a norvég parlament elfogadta az erről szóló törvényt.

A mélytengeri bányászat beindítása már régóta napirenden van az országban, és bár a zöld technológiákhoz kulcsfontosságú anyagokat termelnének ki vele, a terv ellenzői szerint a bányászat katasztrofális hatással lenne a mélytengeri élővilágra. A tengeri ökoszisztémákért aggódó környezetvédők mindenesetre Norvégiában, Párizsban és Lisszabonban is tüntetéseket szerveztek, amelyeken a bányászat ellen tiltakoztak.

Hogy milyennel, azt egyelőre nem tudni, de nem csak Norvégiában aggódnak a technika miatt. Az IUCN jelentése szerint a 200 méteres mélység alatti kitermelés komplett fajokat pusztíthat ki, amíg pedig nem születik rá átfogó szabályozás, nem is szabad hozzákezdeni.

Tavaly novemberben 120 európai uniós törvényhozó közös nyilatkozatban kérte a norvég parlamenttől, hogy ne szavazzák meg a mélytengeri feltárások engedélyezését – de a mostani engedély sem jelenti azt, hogy holnaptól megindulnak a munkagépek.

Legkorábban 2030-ban indulhatnak a gépek

Előbb-utóbb viszont megindulnak: a Norvég Tengerkutató Intézet (IMR) szerint túl korán, azok az adatok, amelyek alapján a képviselők szavaztak a kérdésről, túl szűk körű vizsgálatokból származnak, a pontos szabályozáshoz pedig még legalább 5-10 évnyi kutatás lenne szükséges.

A mostani szabályozás szerint a cégek egyelőre pályázhatnak a bányászati engedélyre, a parlament pedig minden esetet egyénileg bírál el. Walter Sognnes, a Loke Minerals norvég bányászati cég társalapítója szerint ahhoz, hogy egyáltalán elinduljanak az első felmérések, mindenképpen szükséges a magánszektor bevonása, és akármilyen fejlett robottechnikával is látnak neki, a becslése szerint a 2030-as évek előtt nem indulhatnak el a munkálatok.

Sognnes szerint a bányászat azért is megkerülhetetlen, mert a zöld technológiák terjedésével egyre nagyobb az igény az ezekhez szükséges fémekre, ezekhez pedig a tengerfenéken ugyan drágán, de hozzá lehet jutni. Az IUCN és a bányászat ellenzői szerint viszont nem ez a megoldás: a mobiltelefonok (a jelenleginél sokkal hatékonyabb) újrahasznosításával például sokkal egyszerűbben és zöldebben lehetne például lítiumhoz jutni, mint a bányászat bármilyen formájával.