Ezt a cikket a Qubit+ előfizetői hétfőn kapták meg a főszerkesztői hírlevélben; mostantól mindenkinek elérhető. Előfizetni itt lehet.

„Egyértelműen a legjobb kréta, amit eddig használtam” – állítja Hincz Krisztián egyetemi docens, aki a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen tanít statikát. Hogy milyen krétáról van szó? Természetesen a Hagoromo Fulltouchról, a japán-koreai remekműről, az amerikai matematikaprofesszorok első számú fétiséről, a kréták Rolls-Royce-áról, amiből még évekkel ezelőtt sikerült beszereznem egy dobozzal, hírnevéhez méltó, csillagászati áron (a 12 darabos doboz 10 ezer forintba került). Tavaly decemberben aztán megkértem a hazai oktatási intézményekben tevékenykedő tanárokat, hogy teszteljék le a csodakrétát, és bár a vizsgaidőszak késleltette a folyamatot, mostanra beérkeztek az eredmények, amelyek alapján bátran kijelenthetjük, hogy a nálunk szinte teljesen ismeretlen Hagoromo Fulltouch itthon is méltónak bizonyult nemzetközi hírnevéhez.

Hincz Krisztián: Az ára Gucci, a minősége Hattori Hanzó

„Minden órán használok krétát – folytatja a beszámolót a BME docense. – A különböző táblákon más-más kréta hagy jól értelmezhető nyomot, ennek megfelelően viszonylag sokféle krétával próbálkozunk a különböző termekben. Vannak azonban olyan táblák, amikre teljesen reménytelennek tűnik írni, rajzolni. Gyakran a tábla színe több nyomot hagy a krétán, mint viszont, ami nem tekinthető rendeltetésszerű működésnek. A Fulltouch az ilyen táblákon bizonyítja, hogy indokolt a kultusz, ami kialakult körülötte: nagyon jól lehet vele dolgozni szinte bármilyen felületen. (Jobb minőségű táblákon épp csak kipróbáltam, nem pazaroltam az egyetlen tesztkrétát.) Nem porzik, nem csikorog. Jó érzés, hogy lehet vele írni. Előadás közben cseréltem a hagyományos krétát Fulltouch krétára, meggyőző volt a különbség a hallgatók számára is. Az árazása Gucci, de tényleg profi cucc. A tanárok Hattori Hanzója lehetne.

Végül kipróbáltam a Fulltouch kréta maradékát egy jobb minőségű táblán is. A tapasztalat az volt, hogy a képe nem nagyon különböztethető meg a jobb minőségű kréta képétől, de nem csikorog, nem porzik, nem törik (ami a másik krétáról nem mondható el). Küldök egy táblaképet, ami vegyes technikával készült.”

Csáki Zsuzsanna: A maradékot különleges alkalmakra tartogatom

„Minden órámon krétával írok táblára, nagyon ritkán használok bármi mást – számol be teszteredményeiről Csáki Zsuzsanna, aki matematikát tanít a budapesti Csík Ferenc Gimnáziumban. – A téli szünet után azonnal használni kezdtem a kipróbálásra kapott krétát. A diákokat is azonnal felvilágosítottam, hogy egy kísérletben vesznek részt. Tetszett nekik ez a helyzet, és örömmel fogadták. Azonnal és látványosan kiderült a minőségi különbség a hagyományos kréta és a Hagoromo között, az utóbbi javára. A kréta alig porzik, és szinte siklik a táblán.

Egyenletes, jól látható nyomot hagy, könnyebb vele írni. Néhány érdeklődő diák is kipróbálta, és ők is érezték a minőségi különbséget. Három nap alatt elhasználtam a kréta felét, utána már sajnáltam fogyasztani. A maradékot eltettem, és különleges alkalmakra tartogatom. Ha választhatnék, mindig ilyennel írnék.”

Ván Péter: Krétán már nem lehet krétai krétát kapni

„Ritkán írok krétával; olyannal írok, amilyen éppen van. A Wignerben többnyire filces tábláink vannak – írja Ván Péter, aki a Wigner Fizikai Kutatóközpont Részecske- és Magfizikai Intézet Elméleti Fizika Osztályán kutat, és a BME Gépészmérnöki Kar Energetikai Gépek és Rendszerek Tanszékén tanít. – A PhD hallgató diákjaimnak magyarázok néha táblánál (lásd a mellékelt táblaképet), vagy tudományos problémákat beszélünk meg a kollégákkal szemináriumon vagy az Elméleti Fizika Osztály egyik vitasarkában. A BME-n legutóbb választható tárgyamat tartottam Bevezetés az irreverzibilis termodinamikába címmel.”

Ván Péter mintha összebeszélt volna a többi tesztelővel: ő is azt tapasztalta, hogy a Hagoromo Fulltouch sokkal jobban ír, mint az általa eddig használt kréták. „Összevetettem a táblánknál használt réges-régi Koh-I-Noor krétákkal és a megtalált utolsó darab krétai krétámmal. Ez görög kréta Kréta szigetéről, jó pár éve hoztam onnan. Eddig azt gondoltam, hogy az kivételesen kiváló vétel volt, sokkal jobb, mint az egyetemiek, az áráról nem is beszélve (1,4 euró volt 12 darab). Most nyáron ismét voltam ott konferencián. Kerestem, de már nem találtam Krétán krétai krétát – francia és thaiföldi volt csak.”
Na és a Hagoromo Fulltouch? „Nem porzik, nem csikorog, nem koszolja kezemet; leejtettem, nem tört el. Lassan kopik. Mutattam a munkatársaimnak, csodálkoztak, hogy ilyen van, de az egyik kolléga már hallott róla. Megéri. Fele annyi, mint egy buszjegy. Meg különben is jó szerszám kell jó munkához, úgyhogy rendeltem belőle.”

Salavecz Mariann: Saját erőforrásainkból vesszük a krétát a helyi papírboltban

„A krétát matematika szakos kollégámmal próbáltuk ki, aki még nálam is sokkal többet használja a hagyományos táblát – írja Salavecz Mariann történelem-angol nyelv szakos középiskolai tanár, aki 34 éve tanít a Barcsi Széchényi Ferenc Gimnáziumban, ebből 24 éve történelmet angol nyelven a két tanítási nyelvi tagozaton. – Tankönyv nincs, így napi szinten rászorulok a kréta-tábla-kombóra, illetve a modern kor vívmányaira, például a digitális táblára. Intézményünkben jelenleg kétféle kréta van használatban.

Az egyik (a képen Kréta2, kínai gyártmányú Bluering, kb. 1100 Ft/doboz), amit a kaposvári tankerület biztosít számunkra, teljesen használhatatlan, bár formájában ez hasonlít jobban japán kollégájához. Fehér, hengeres, de súlyra sokkal könnyebb. Ez még nem indokolná a hasznavehetetlenségét (csak gondolom, az árát, amiért a tanker ezt a típust szerzi be), de táblára – legyen az festett vagy üveg – nem lehet vele írni anélkül, hogy a diákok fel ne jajdulnának. Csikorog, megcsúszik, és szinte láthatatlan módon lehet vele dolgozni, mert annyira vékonyan és haloványan fog. Ez egyben a pozitívuma is a krétának, ha a ruhánkat és a kezünket ért krétaport vesszük figyelembe, az ugyanis tényleg minimális. A használhatatlanságát természetesen többször jeleztük már, de változás nem történt.

Így aztán saját erőforrásainkat mozgósítva beszerezzük a helyi papírboltban a régi, hagyományos, szögletes, meglehetősen puha, ugyanakkor távolról is kitűnően látható írásképet adó krétát (Koh-I-Noor, a képen Kréta1, 1200 Ft/doboz). Hátránya, hogy egy komolyabb óra alatt 1-2 rúd biztosan elfogy a táblán, lerakódva a kezünkön, ruhánkon és egy jelentős mennyiség a tüdőnkben is.”

„Nos, lássuk a japán csodakrétát. Kicsit porzik ez is a kézen, de ez az egyetlen negatívum, amit el lehet mondani róla, az árán kívül természetesen. Krémes tapintású, és valahogy ez a legjobb szó arra is, ahogy a táblán siklik. Szépen ír, könnyű kezelni, lassan kopik, és erőteljes nyomot hagy. Van súlya, nem nyikorog, szóval ideális lenne, de drága. Nem is kicsit . Szóval köszönjük a lehetőséget, de egyelőre nem látjuk esélyét annak, hogy ez a krétatípus hódító hadjáratra indulna intézményünkben.”