Az egyenként 2,5 millió forintos pénzjutalommal járó elismerést olyan tanárok vehetik át, akik sokat tettek a hazai reáloktatás fejlesztéséért és a természettudományos tárgyak iránti érdeklődés felkeltéséért.
Bár a januári pedagógus-béremelés papíron jelentősnek tűnik, nem elég ahhoz, hogy a pályaelhagyók visszatérjenek a katedrára, és az OECD-s összehasonításban továbbra is csehül állunk. De hogyan lesz az átlagos 21 százalékos béremelésből a kormányzati kommunikációban 32 százalék?
Kormányzati támadás alatt áll az oktatás Magyarországon: az MCC vezető oktatáskutatója visszasírja a poroszos módszereket, Orbán Viktor politikai igazatójának oktatási víziója a 20. századi totalitárius államok szellemiségét idézi, a tanulóközpontúság pedig szitokszónak számít.
Az ELTE és a BME és a Zeneakadémia után azon az MKE-n is béremelést követelnek, amely 2018 óta változatlan költségkerettel működik.
A lap kormányközeli forrásokra hivatkozva azt írja, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem kisajátíthatja az elitpedagógus-képzést, míg a hátrányos helyzetű gyerekek tanítóit egyházi egyetemeken képeznék ki.
Az amerikai professzorok ölre mennek érte, és vannak, akik a kréták Rolls Royce-aként emlegetik, de vajon mire megy a magyar táblákon a japán-koreai csoda?
A mérvadónak tekintett négy globális rangsorban a magyar egyetemek az utóbbi években meg sem közelítették az első százat: átlagosan az 600-800. helyen álltak. Hogy miért? Erről és a magyar középiskolai rangsorról is szó esett a CEU Határtalan Tudás sorozatának szerdai rendezvényén.
A magyar iskolának sosem volt aranykora, de olyan rossz helyzetben sem volt soha, mint ami 2011 és 2015 között létrejött – mondja a Qubit legújabb podcastjában Radó Péter oktatáskutató, akivel a magyar iskoláról és az oktatáskormányzás jövőjéről beszélgettünk.
Az ukrán felsőoktatásban állandósult a háború élménye: ha megszólal a légiriadó, akkor a laborkísérletet is félbe kell szakítani, és irány az óvóhely, míg az online oktatást áramkimaradások zavarják, így a hallgatók inkább gyertyafényben bújják a tankönyveket.
Ukrajna 13 ezer iskolájának legalább egynegyede súlyosan sérült vagy megsemmisült a háború alatt, de a lerombolt intézmények mellett az online oktatás és a harcok okozta lelki traumák is hosszú távú hatással lesznek a diákok kognitív és tanulási készségeire.
A tanároknak mától két hetük van arra, hogy eldöntsék: elfogadják-e a sokak szerint könyörtelen törvényben foglaltakat. Ha nem, akkor fel is út, le is út. Íme a Qubitnek eljuttatott 10 oldalas tájékoztató, tanári szakkommentárrral.
Nyugdíjasotthonnak is beillő iskolák, a pedagógiát hírből sem ismerő tanárok, elmaradó szakkörök és korrepetálások, drasztikusan emelkedő menzaárak: így kezdődik a 2023/24-es tanév.
Miért üresedett ki mára a közoktatás? Miért hagyja hidegen a gyerekeket Esterházy Péter és Wass Albert egyaránt? És ha a hatalomnak nem is éri meg rendbe hozni az oktatásügyet, miért lenne fontos mégiscsak jó iskolát csinálni? Aki válaszol: Knausz Imre, a Miskolci Egyetem Tanárképző Intézetének volt vezetője.
Talán hihetetlen, de a tanárok is voltak gyerekek, és ők is jártak iskolába. Cikksorozatunk első részében nyelvtanárok mesélnek arról, mi változott az alatt az idő alatt, amíg eljutottak az iskolapadból a katedrára.
A Qubit birtokába jutott dokumentumokból kirajzolódik, mi vár az új tanévben a pedagógusokra. A koncepciót Radó Péter oktatási szakértő „dilettáns baromságnak” nevezte.