A matematikaprofesszorok első számú fétise: a kréták Rolls-Royce-a

Nincsen jövőnk tudomány nélkül, nincsen Qubit nélkületek. Támogasd a munkánkat!

Whiteboard és filctoll ide, okosinternetre csatlakoztatott okostábla oda, a világ matematikaprofesszorainak jelentős része máig rendes, fehér krétával ír rendes, fekete táblára. Ennek a hagyományőrzés és a gyakorlati megfontolások mellett (a kréta olcsó, sokféle felületen lehet használni, látszik rajta, ha készül elfogyni, és könnyen le lehet törölni a tábláról a nyomát) már-már transzcendens okai vannak: művelői szerint a magas szintű matematika amellett, hogy egyszerre tudomány és művészet, magába foglalja a kézművességet is – azt a folyamatot, amelynek során az absztrakt gondolat tárgyiasul, és egyenletek, teorémák, levezetések, bizonyítások formájában fizikailag is manifesztálódik. Ennek a folyamatnak, illetve a folyamat demonstrációjának sokak szerint elengedhetetlen eszköze a kréta. Az viszont egyáltalán nem mindegy, hogy milyen kréta. 

Silány krétával nemcsak nehezen lehet a táblára írni, de csikorog, irgalmatlanul porzik, és letörölni is nehéz. Erre jött rá a neves amerikai matematikus, David Eisenbud, aki tíz éven át igazgatta a kaliforniai Matematikai Tudományok Kutatóintézetét (MSRI), most pedig éppen a UC Berkeley-n professzorkodik, és akit a Tokiói Egyetemen tett látogatása során ért a felismerés, hogy kréta és kréta között igenis van különbség: egy ottani kollégája hívta fel a figyelmét a meghökkentő tényre, miszerint a Japánban használt kréta sokkal jobb minőségű, mint az amerikai. Eisenbud eleinte hitetlenkedett, de aztán kapott ajándékba egy kisebb dózist a csodaszerből, aminek hatására nemhogy megtért, hanem maga is hittérítővé vált, és azóta is lépten-nyomon hirdeti a japán kréta felsőbbrendűségét.

A szóban forgó kréta nem volt más, mint egy 1932-ben alapított nagojai cég, a Hagoromo Bungu terméke, a csodálatos, utánozhatatlan Fulltouch, ami Eisenbud éveken át tartó evangelizációs tevékenysége nyomán kultikus imádat tárgyává vált az amerikai katedrákon. Olyannyira, hogy Satyan Devadoss – akkoriban a massachusettsi Williams College, ma a San Diegó-i Egyetem alkalmazottmatematika-professzora – 2010-ben kisebb ódát szerzett róla Álomkréta (Dream Chalk) címmel, amelyben egyenesen a kréták Rolls-Royce-ának és Michael Jordanjének nevezte a Hagoromo Fulltouchot (csaknem tíz évvel később Coby McDonald, aki a Berkeley újságírás tanszékén végzett, az egyetem lapjában elevenítette fel a csodakréta amerikai térhódításának igaz történetét). 

Hagoromo Fulltouch. Azon kevés esetek egyike, amikor talán nem túlzás a „World Best Quality” felirat

A Fulltouch egyik különlegesége a mezei krétákhoz képest, hogy védőbevonattal látták el, aminek nemcsak kellemes a fogása, de a porzást is gátolja; emellett titkos összetevőinek hála írás közben elképesztően simán siklik (rajongói szerint egyenesen „flows”, azaz sodródik, folyik, jó, hogy nem repül) a táblán, ráadásul a bevonat miatt nehezen törik. Mivel azonban Ázsián kívül sehol nem forgalmazták, a kaliforniai professzorok kénytelenek voltak egy helyi filmeshez, Kyung Lee-hez fordulni, aki Dél-Koreában született, de Japánban nőtt fel, beszélte a nyelvet, és Eisenbud hozsannáin felbuzdulva ellátogatott a Hagoromo nagojai gyárába, ahol sikerült találkoznia a cég elnökével, Takajaszu Watanabéval. Az elnök elmesélte neki, hogy a krétát 1965 óta gyártják (korábban is volt krétájuk, csak közbeszólt a második világháború, amiből a japán ipar nem jött ki túl jól), és folyamatosan változtatnak a recepten, hogy egyre jobb legyen a termék, de Japánon és Dél-Koreán kívül nem forgalmazzák – egyszerűen azért, mert nem szeretnek angolul üzletelni. Több se kellett Lee-nek: azon nyomban rendelt a Hagoromótól vagy 60 doboz krétát, és elhatározta, hogy ő lesz a Fulltouch egyetlen amerikai disztribútora. Durván alábecsülte az igényeket, hiszen akkora érdeklődés mutatkozott a varázskréta iránt, hogy hamarosan kiderült, az a 60 doboz porszem csupán a mészkősivatagban.  

Félig sufni, félig gyár: itt készült a Hagoromo Fulltouch egészen 2015-ig

Az amerikai matematikaprofesszorok így végül személyesen, Japánból voltak kénytelenek megrendelni a krétát, és heteket, néha hónapokat vártak egy-egy szállítmányra, akár valami tiltott, egzotikus drogra. Amikor aztán 2014-ben felröppent a hír, hogy a Hagoromo a digitális eszközök térhódításával párhuzamosan csökkenő krétakereslet miatt végleg bezár, kitört a pánik, és elkezdtek irdatlan mennyiségeket bespájzolni a Fulltouchból. Mint az a Great Big Story rövid, de annál szemléletesebb videójából kiderül, Dave Bayer, a Columbia Egyetem matematikaprofesszora 1500 darabos krétakészletet halmozott fel, de voltak kollégái más egyetemeken, akik 10-15 évre, vagyis egészen karrierjük várható végéig elegendő krétát hörcsögöztek össze. A tanszéki tanári szekrénykék dugig teltek a közelgő krétapokalipszistől való rettegés miatt felhalmozott készletekkel, a tanárok között pedig megindult a kréta-feketekereskedelem, sőt olyan professzor is akadt, mint Wei Ho a Michigani Egyetemről, aki a küszöbön álló hiányra készülve aszkéta módon csökkentette a Fulltouch használatát, és csak különleges alkalmakkor vetette be a csodafegyvert. 

„Ez a legsűrűbb, ezt lehet a legjobban letörölni, és ez húzza a legszebb vonalat” – vallja a csodakrétáról Bayer, míg Ho azt dicséri rajta, hogy „könnyed írást tesz lehetővé kis erőbefektetéssel”. Mike Stillman, a Columbia Egyetem matematikaprofesszora szerint a Fulltouch „tanítás közben energiát és magabiztosságot ad”;  Eisenbud azt állítja, hogy lehetetlen vele hibás tételt a táblára róni, Max Lieblich, a Washingtoni Egyetem professzora szerint pedig a kréta annyira varázslatos, hogy legfontosabb titkos összetevője gyaníthatóan nem más, mint az angyalkönny. Igen, az angyalkönny. 

A 2014-ben felröppent baljós hírek igaznak bizonyultak: a Hagoromo egy évvel később valóban bezárt, és nem gyártja többé a csodakrétát. Szerencse a szerencsétlenségben, hogy a Fulltouch licencét a know-how-val és az összes titkos összetevővel, angyalkönnyestül-mindenestül megvásárolta egy dél-koreai cég, a Sejongmall, ami 2016 óta rendületlenül gyártja és árulja a varázskrétát, igaz, aranyáron: egy 72 darabos doboz hagyományos, fehér Fulltouch (bonyolultabb differenciálegyenletekhez létezik színes is, az drágább) ebben a pillanatban 35 dollárba, azaz 11 000 forintba kerül, vagyis darabja 153 forint. Ez pedig kétségtelenül a kréták Rolls-Royce-ává teszi a Fulltouchot – különösen annak fényében, hogy egy doboz ICO All Star, amiben 100 darab kréta van, ebben a pillanatban nagyjából húszadannyiért, 819 forintért kapható.

Arra a mindannyiunkat foglalkoztató kérdésre, hogy milyen péniszt lehet rajzolni a táblára a nagyszünetben a matematikaprofesszorok fétisével, a japán-koreai varázskrétával, az alábbi videó ad frappáns választ:

Járvány, klímaváltozás, forradalmak – mindez csak három dermesztő arca annak a felbolydult világnak, ami ránk vár. Lesz még neki jó pár. Ha teheted, segítsd a munkánkat, mi megháláljuk a bizalmadat, és ebben a nagy zavarodottságban hitelesen, alaposan és közérthetően magyarázzuk el, hogy a legégetőbb kérdésekre milyen válaszokat adnak a sárgolyó legnagyobb elméi. Maradj velünk. Támogatom a Qubit szerkesztőségét!

Kapcsolódó cikkek a Qubiten: