Thaiföldön azonosították Délkelet-Ázsia legnagyobb növényevő dinoszauruszát
A hosszú nyakú őslény maradványa az ország legfiatalabb, dinoszaurusz-fosszíliákat tartalmazó kőzetrétegéből került elő.
kréta
Túlélhették a kréta végi kihalást az ammoniteszek
A különleges dániai lelőhelyen tett felfedezés alapján az ikonikus puhatestűek még egy ideig eléldegéltek a földtörténeti újidőben. Már csak azt kell megfejteni, hogy miért tűntek el nem sokkal később.
Két új őscsigafajt fedeztek fel magyar kutatók
A tudomány számára eddig ismeretlen szárazföldi csigák 99 millió éve estek a borostyán fogságába, a kivételes épségben megőrződött maradványok fontos új adatokkal szolgálnak a csigák korai evolúciójáról.
Felfoghatatlan, de apró gyíkok valahogy átvészelték a közelükben földet érő dinoszaurusz-gyilkos kisbolygót
66 millió évvel ezelőtt a Chicxulub-kisbolygó eltörölte bolygónkról az összes nem-madár dinoszauruszt és tömeges kihalást indított. Egy friss kutatás szerint az ekkor Észak-Amerikában, a becsapódáshoz közel élő éjjeligyíkfélék valahogy viszont mégis fennmaradtak.
Egyszerre ősi és modern az a faj, amelynek szenzációs fosszíliája fényt derít a madarak agyának evolúciójára
A Qubitnek nyilatkozó világhírű paleontológus, Steve Brusatte csodálatos csontváznak nevezte a Navaornis hestiae nevű madár Brazíliában megtalált, közel 80 millió éves fosszíliáját.
Lenyűgözte a magyar tanárokat a Hagoromo Fulltouch, a világ legjobb krétája
Az amerikai professzorok ölre mennek érte, és vannak, akik a kréták Rolls Royce-aként emlegetik, de vajon mire megy a magyar táblákon a japán-koreai csoda?
A világ legjobb krétája, legmegoldatlanabb optikai talánya és leghitelesebb Michael Jackson-imitátora
Az Anarki in the Kitchen hírlevél legfrissebb számát a Qubit+ előfizetői már hétfőn megkapták; mától mindenki olvashatja.
„Aljasság és undor”: a Krétában a diákok demonstrációjáról faggatják a szülőket
Egy budapesti gimnázium tanára felháborodott a kérdésen, amire szerinte jóérzésű szülő nem válaszol, mert nincs rá jó válasz.
A Föld nem sokszor látott akkora cunamit, amekkorát a kréta végi kisbolygó-becsapódás indított el
A 66 millió évvel ezelőtti nagy kihalási eseményhez hozzájáruló árhullám 30 ezerszer nagyobb energiájú volt, mint a 2004-es indiai-óceáni cunami. Ma egy ilyen esemény a Föld szinte összes tengerparti területén hatalmas pusztítást végezne.
Forradalmi módszerrel derítették ki, milyen gyors és rövid élet jutott a korai emlősöknek
A csontok és a fogak növekedési mintázatai alapján rekonstruálták a 62 millió éves Pantolambda bathmodon élettörténetét. Az állat gyorsan szaporodóképessé vált, egyetlen utódot hozott világra, és feleannyi ideig élt, mint egy hasonló méretű mai emlős.
Találtak egy 66 millió éves krátert, aminek köze lehet a dinoszauruszok kihalásához
8,5 kilométer átmérőjű struktúra fekszik 900 méterrel a tenger alatt a nyugat-afrikai Guinea partvidéke közelében. Könnyen elképzelhető, hogy egy kisbolygó becsapódása hozta létre.
Az emlősök előbb lettek nagyobbak, és csak utána okosabbak
A korai méhlepényesek testméretük növekedésével töltötték be a nem-madár dinoszauruszok által hátrahagyott űrt. Agyuk csak tízmillió évvel később zárkózott fel ehhez, és érte el szerkezetileg is modern formáját, derül ki egy friss kutatásból.
Tavasz volt a Föld északi féltekén, amikor kihaltak a dinoszauruszok
Szenzációs amerikai lelőhely rögzíti azt a napot, amikor 66 millió éve egy hatalmas kisbolygó eltalálta a Földet. A területen talált halcsontokból kiderült, hogy a kataklizma tavasszal érte az északi féltekét, ami tovább fokozta a végül a fajok 76 százalékát eltörlő becsapódás utóhatásait.
Az itt élő Magyarosaurushoz képest hatalmas, busz méretű dinoszauruszok vándoroltak Európába 70 millió éve
Hatvan évig rejtve maradt a tudomány elől a Spanyolországban megtalált Abditosaurus kuehnei, az a hatalmas növényevő dinoszaurusz, ami a kréta időszak legvégén élt. A most leírt faj elődei Afrikából vándoroltak az európai, apró dinoszauruszok által benépesített szigetvilágba.
Forradalmian precíz módszerrel tárták fel az emlősök evolúciós családfáját
Az embereket is magában foglaló méhlepényes emlősök alosztálya még a dinoszauruszok idejében alakult ki, de nagyobb csoportjai csak a 66 millió évvel ezelőtti kihalás után jelentek meg. A tökéletesített kormeghatározás több száz évnyi processzoridőt spórolt meg a kutatóknak.