A magyar kormány pálfordulása miatt „nem tudni meddig” csúszhat a természet helyreállításáról szóló uniós rendelet
Az egybehangzó kutatási eredmények szerint jelenleg az európai kontinens természetes élőhelyeinek több mint 80 százaléka nincs megfelelő ökológiai állapotban. Az Európai Bizottság 2022. június 22-én terjesztette elő a természet helyreállításáról szóló rendelet javaslatát, amely előírja az ökoszisztémák tartós regenerálását az Európai Unió (EU) szárazföldi és tengeri területein.
Idén február 27-én az Európai Parlament (EP) 24 tartózkodás mellett 329:275-ös aránnyal elfogadta az angolul Nature Restoration Law címen futó jogszabály szövegét, amely szerint a tagállamok 2030-ra a rendelet hatálya alá tartozó élőhelyek (erdők, gyepek, vizes élőhelyek, folyók, tavak és korallágyak) legalább 30 százalékán a természeteshez közelítő „jó” ökológiai állapotot, 2040-re mindezt az ökoszisztémák 60 százalékán, 2050-re pedig legalább 90 százalékán teljesítik. „A tagállamoknak arról is gondoskodniuk kell, hogy a már regenerálódott területeken megakadályozzák a jelentős állapotromlást. Ezenfelül nemzeti helyreállítási terveket kell elfogadniuk, amelyekben részletezik, hogy hogyan fogják teljesíteni a kitűzött célokat” – olvasható az EP szavazás után kiadott hivatalos közleményében.
A hivatalos menetrend szerint a tagállamok kormányaiból álló Tanácsnak még egy utolsó lépésben jóvá kell hagynia a jogszabályt, amely hivatalos közzé tétele után 20 nappal lép hatályba. Ez a jóváhagyás általában formalitás, hiszen mind a Parlament, mind a Tanács a kettejük között már korábban létrejött megállapodás szövegét hagyja jóvá. A Qubit az EP sajtószolgálatától megtudta, hogy a március 25-én hétfőre kiírt szavazási procedúra előtt
„több ország is meggondolta magát. A Tanács belga elnöksége ezért elhalasztotta a végső jóváhagyást, nem tudni meddig”.
Ugyanakkor több, mint valószínű, hogy a soros belga elnökség „még kísérletet tesz a kompromisszum kialakítására”.
A WWF Magyarország március 20-án kiadott közleménye szerint „úgy tűnik, hogy a magyar kormány gyökeresen megváltoztatta az álláspontját, és átállt a támogatóktól az ellenzők táborába, ami az előzmények tükrében váratlan és nehezen érthető”.
Az Ökológiai Kutatóközpont (ÖK) március 22-i állásfoglalásában pedig az olvasható, hogy „számos korábbi, az élővilág állapotának javítását célzó nemzetközi kezdeményezés kudarcba fulladt, vagy csak igen szerény javulást eredményezett, mint például a 2020-ig tartó EU Biodiverzitás Stratégia, vagy a Biológiai Sokféleség Egyezmény korábban megfogalmazott céljai. Hiába voltak szakmailag megalapozott vállalások, ezek megvalósítása rendre elmaradt. A most elkészült (...) rendelet alapvetően más, mivel jogkövetkezményekkel járó, mérhető célokat fogalmaz meg. (...) Kutatásaink alapján úgy látjuk, hogy a Természet-helyreállítási rendelet célkitűzései összhangban vannak a szükséges hazai beavatkozásokkal, melyek segítségével az élővilág állapota és ezzel az emberi életminőség hosszú távon javulhatna, és egyben a szélsőséges éghajlati és más környezeti események következményei is tompíthatók”.
A 24.hu úgy tudja, hogy Olaszország, Hollandia, Ausztria, Svédország, Belgium, Lengyelország és Finnország eleve bejelentette, hogy nemmel szavaz vagy tartózkodik, így a jogszabály-tervezet támogatottsága csak egy százalékkal lépte át a küszöböt, a 2,1 százalékos szavazati aránnyal bíró magyar kormány pálfordulása pedig a többségi támogatás elvesztését jelentette.
Kapcsolódó cikkek a Qubiten: