Tízszeresen megtérülne a természetes élőhelyek helyreállítása
Az Európai Akadémiák Tudományos Tanácsadó Testülete a napokban mutatta be az Európai Unió természet-helyreállítási rendeletéről szóló hivatalos szakmai állásfoglalását.
Az Európai Akadémiák Tudományos Tanácsadó Testülete a napokban mutatta be az Európai Unió természet-helyreállítási rendeletéről szóló hivatalos szakmai állásfoglalását.
Korábban támogattuk, de aztán meggondoltuk magunkat, így most többek közt Magyarország miatt csúszik a rendelet jóváhagyása, miközben a WWF szerint nemcsak ökológiai, de gazdasági értelemben is az egyik legnagyobb nyertesei lehetnénk a természet regenerálásáról szóló jogszabálynak.
Az Európai Parlament február végén elfogadta, a tagállamok regnáló kormányainak tanácsa azonban egyelőre elkaszálta a 2030-ig a kontinens ökoszisztémáinak ötödét regenerálni hivatott jogszabályt.
Az ELTE kutatói szerint a „párologtató területek” az Alföld legalacsonyabb zónáiban, a mezőgazdaságilag legkevésbé értékes, alacsonyabb „aranykorona értékű” földeken alakíthatók ki, ahol a talaj amúgy sem optimális a szántóföldi művelésre.
A természetvédelmi beavatkozás a tervek szerint 54 kilométernyi mellékágat is visszacsatol az élő folyókhoz.
Bár a farkasok visszatelepítését megfúrták a helyi gazdák, a kőszáli kecske már megjelent az ibériai fennsíkon, és a szakállas saskeselyű is visszatér. A projekt 850 ezer hektáron teszi természetközelibbé a környezetet és ökológiai, gazdasági és társadalmi értelemben is fenntarthatóvá az ottani életet.