A 9 milliárd fényév távolságban felfedezett ősi galaxis olyan, mintha a korai Tejútrendszer tükörképe lenne
- Link másolása
- X (Twitter)
- Tumblr
A James Webb űrtávcső felvételei alapján Duncan A. Forbes, ausztrál és Aaron J. Romanowsky, amerikai csillagászok a James Webb űrtávcső felvételein az univerzum korai időszakát kutatva egy olyan gömbhalmazt fedeztek fel, amely közelebb vihet a galaxisfejlődés mechanizmusának megértéséhez – írja a Space.com.
A brit Királyi Csillagászati Társaság havi értesítőjének márciusi száma közli a déli égbolt Repülőhal nevű konstellációjában felfedezett, a Földtől mintegy 9 milliárd fényévre található gömbhalmazról szóló tanulmányt. A gravitációs lencsézéssel detektált több tucat kompakt fényforrás szikrázása nyomán elnevezett szikrázó, azaz Sparkler galaxis képe a csillagászok szerint kísérteties hasonlóságokat mutat a fiatal Tejútrendszerrel, legalábbis azzal az állapottal, amelyet a jelenlegi ismeretek alapján eddig rekonstruálni sikerült.
A brit Királyi Csillagászati Társaság közleménye szerint a James Webb felvétele azt az állapotot rögzíti, amikor a világegyetem a jelenlegi korának nagyjából egyharmadánál tartott, ami azt jelenti, hogy a Sparkler akárcsak a Tejútrendszer, a kozmikus történelem nagyon korai szakaszában kezdett kialakulni.
A galaxisok evolúciójának mai ismeretek alapján feltételezett menete szerint ezután kezdődött az a fejlődési stáció, amikor a csecsemű Tejútrendszer – és valószínűleg a nagyon hasonló jegyeket mutató Sparkler is – sorra kebelezte be a közeli társ- és törpegalaxisokat. A kannibalizált csillagtömeg végül a jól ismert kozmikus spirális koronggá állt össze – legalábbis a Földnek otthont adó galaxis esetében.
Forbes és Romanowsky szerint ahhoz, hogy a Sparkler esetében megfigyelt fejlődési állapotból általános következtetéseket lehessen levonni a galaxisok evolúciójáról, további hasonló gömbhalmazok vizsgálata szükségese az univerzum későbbi időszakából.
Kapcsolódó cikkek a Qubiten:
Minden eddiginél részletesebb fotón a Tejútrendszer 3,32 milliárd objektuma
A több, mint 21 ezer expozíció 10 terabájtnyi adatából komponált képen az égbolt 6,5 százaléka látható.
Káprázatos és az eddigi legrészletesebb felvételek készültek a Tejútrendszerben megbúvó szupernóva-maradványokról
A Tejútrendszer keletkezésekor történt szupernóva-robbanások maradványaiból szinte semmit nem sikerült eddig megtalálni, de két szuperteleszkóp együttes munkájának köszönhetően kiderült: ott vannak.
Egy mohó fekete lyuk szabályosan felfalt egy csillagot, és a drámát még a Földről is lehetett látni
Elképesztően ritka eseményt észleltek februárban a csillagászok, de csak most derült ki, mi okozta: egy tőlünk 12,4 milliárd fényévre található hatalmas fekete lyuk szétszakított egy csillagot, és ez akkora energiájú jelet produkált, hogy az még földi teleszkópokkal is követhető volt.