A szeptember 11-ei terrortámadás túlélői, és a mentésben részt vevők körében a demencia kockázata is magasabb
A 2001. szeptember 1-én a New York-i World Trade Center (WTC) leomlásával járó terrortámadás a helyszínen több ezer ember életét követelte, azonban rengeteg olyan áldozata van a tornyok leomlásának, akik súlyos egészségkárosodással, pszichés sérüléssel élnek, vagy betegség miatt haltak meg az azóta eltelt 23 évben.
Több kutatás is foglalkozik azzal, hogy a poszttraumás stressz szindróma (PTSD) mellett milyen más pszichés betegségek alakulhattak ki az áldozatoknál, ugyanis számos esetben az agyat érintő súlyosabb megbetegedéseket is össze lehet kötni a WTC-t ért terrortámadással. A tüdőbetegségek és daganatos elváltozások mellett a porszennyezés és a felszabaduló veszélyes anyagok súlyos neurodegeneratív betegségekhez is hozzájárulhattak egy, a JAMA Network Open szaklapban publikált kutatás szerint.
A CBS News arról számolt be, hogy az események során a helyszínen tartózkodók, valamint elsőként a helyszínre érkezők voltak a leginkább kitéve ezeknek a káros hatásoknak. Az emberek nagy része nem viselt megfelelő védőfelszerelést, így belélegezték a legapróbb porszemcséket is, amelyek könnyedén átjuthattak az egyébként igen hatékony szűrést biztosító vér-agy gáton.
Ennek hatására a legfrissebb eredmények szerint olyan betegségek kockázata ugrott meg, mint az Alzheimer-kór vagy a demencia. A kognitív hanyatlással járó kórképek tipikusan a 70-80 éves korosztályt érintenék, ilyenkor nő meg a diagnózisok száma, azonban a WTC leomlása utáni kutatásokban követett emberek között már jóval fiatalabb életkorban megjelentek a betegség első jelei, így például megugrott az amiloidkoncentráció a gerincvelői folyadékban. A vizsgálat résztvevői a megfigyelés kezdetekor átlagosan 53 évesek voltak.
Az Alzheimer-kutatások bizonyítják, hogy az amiloid-fehérjék lerakódása és az így képződő plakkok szerepet játszanak a betegség kialakulásában és súlyosbodásában, ezek felismerése azonban nehézkes és egyelőre megfelelő, hatékony gyógyszer sem áll rendelkezésre a fehérjelerakódások visszaszorítására. És bár a demenciák igen nagy százalékának (kb. 60-80 százalékról van szó) az Alzheimer-kór az oka, más betegségek is állhatnak a kognitív hanyatlás hátterében, a terrortámadást követően képződött szállópor pedig ezek kialakulási esélyét is növeli.
A tanulmány szerzőinek egy korábbi kutatása már rámutatott, hogy a terrortámadást követően a helyszínre siető elsősegélynyújtók és az érintettek 3-szor gyakrabban mutatják a kognitív károsodás jeleit, mint a lakosság többi része. A 2024-es eredmények pedig bizonyítják, hogy a vizsgált 5010 válaszadó között azok, akik megfelelő védőfelszerelést viseltek, meg tudták óvni magukat a szállópor és a felszabadult káros anyagok hosszú távú roncsoló hatásától.
A WTC leomlásának következményeit azért is érdemes vizsgálni, mert a terrortámadást követő napokban összesen mintegy 400 ezer ember volt kitéve közvetlenül a káros hatásoknak. Emiatt egyáltalán nem mindegy, hogy milyen egészségügyi károsodásra számíthatnak, és az sem, hogy van-e lehetőség ezek mérséklésére vagy elkerülésére.
Az eredmények azonban nemcsak a terrortámadások környezeti szempontból vett káros hatásai miatt érdekesek. Hasonló kitettségre lehet számítani természeti katasztrófák és erdőtüzek esetén is, amikkel ugyancsak meg kell birkóznia az emberiségnek – a változó klimatikus viszonyok miatt várhatóan egyre gyakrabban.