Gyógyszermaradványok, fogamzásgátló hormonszármazékok, UV-szűrő vegyületek, növényvédő szerek, mikroműanyagok azok a legfőbb szennyezők, amelyek megzavarják a vízi szervezetek élettani folyamatait, és ezzel akár a teljes vízi ökoszisztémát is veszélyeztethetik – derült ki a Balatoni Limnológiai Kutatóintézet (BLKI) június 12-én Őszintén a Balatonról címmel tartott konferenciáján.

A Magyar Kutatási Hálózat (HUN-REN) hétfői sajtóközleménye szerint a BLKI Ökofiziológiai és Környezettoxikológiai Kutatócsoportjának adatai szerint csak a Zala folyóba és onnan a Balatonba évi 11,5 millió köbméter tisztított szennyvíz kerül, további 2,2 millió köbméter pedig a környékbeli fürdők (Zalakaros, Hévíz) „használt vizeként” ömlik a tóba. Ezen felül nyáron naponta 2,5 tonnányi naptej oldódik a vízbe a fürdőzők bőréről. A kutatók ezen felül 42 gyógyszerhatóanyagként ismert vegyületet mutattak ki a tóból, tovább 30-at pedig a vízgyűjtő területekről. Érdekesség, hogy az epilepszia elleni szerek és az antidepresszánsok fordultak elő a legmagasabb, 95 százalékos arányban.

A konferencián ismertették azoknak a kísérleteknek az eredményeit, amelyek során a fizikai-kémiai változásokra igen érzékenyen reagáló nagy vízibolhát (Daphnia magna) , illetve nagy mocsári csigát (Lymnaea stagnalis) különféle mikroszennyező anyagok hatásának tettek ki.

„A szteroid hormonokkal kezelt csigák embriói például már jóval hamarabb kikeltek, ezek a vegyületek ugyanis felfokozott állapotba hozták a csiga anyagcseréjét, hormonháztartását. Ugyanennek a kísérletnek az eredménye, hogy a csigák spermiumszáma csökkent. Az antidepresszáns karbamezapin hatására lelassult a kezelt állatok mozgása, azaz a magas koncentráció leszedálta őket. A vízibolhák esetében a naptejekből származó UV-szűrő vegyszerek zavarták meg jelentősen az állatok hormonháztártartását, amitől elhíztak. Egy másik kísérletben egy bizonyos kémiai ingerrel egyszerre cukrot adtak a csigáknak: az állatok megtanulták, hogy ezzel az ingerrel összefügg a táplálék érkezése is, így az inger hatására később elkezdték mozgatni a reszelőnyelvüket. Az antidepresszánssal kezelt csigák azonban képtelenek voltak visszaemlékezni, így hiába kapták meg az ingert, nem kezdték el mozgatni a nyelvüket” – olvasható a HUN-REN közleményében.

2022 nyarán a Qubit elsőként számolt be a Balaton Sound fesztivál megdöbbentő környezeti hatásáról, vagyis arról, hogy a Zamárdiban éjjel-nappal zajló zenés-táncos ifjúsági tömegmulatság alig egy hete alatt annyi kokain, ketamin és MDMA kerül a vízbe, ami már kifejezetten ártalmas a tó élővilágára. Korábban a tó súlyos mikroműanyag-szennyezettségéről is beszámoltunk.