A Balaton is tele van már mikroműanyagokkal

2023.05.12. · tudomány

Tavaly nyáron a Qubit elsőként számolt be a Balaton Sound fesztivál megdöbbentő környezeti hatásáról, vagyis arról, hogy a Zamárdiban éjjel-nappal zajló zenés-táncos ifjúsági tömegmulatság alig egy hete alatt annyi kokain, ketamin és MDMA kerül a vízbe, ami már kifejezetten ártalmas a tó élővilágára.

Hiánypótlónak számít a Balatoni Limnológiai Kutatóintézet (BLKI) munkatársainak legújabb vizsgálata is, mert elsőként mérték fel a tó mikroműanyag-szennyezettségét, valamint annak hatását a vízi ökoszisztémára. A Science of The Total Environment folyóiratban most megjelent tanulmányban részletezett eredményeik egyértelműen igazolták, hogy az „50-100 mikrométer (µm) méretű mikroműanyagok jelen vannak a tó különböző medencéiben” – olvasható az Eötvös Loránd Kutatási Hálózta honlapján csütörtökön publikált összefoglalóban.

Az elmúlt években a BLKI Ökofiziológiai és Környezettoxikológiai Kutatócsoportja Pirger Zsolt tudományos főmunkatárs vezetésével folytatott vizsgálatok eredményeiről a Qubit is beszámolt korábban, miszerint egyértelműen kimutatható az emberi eredetű gyógyszermaradványok jelenléte a Balatonban és vízgyűjtőjén. Ennek tér- és időbeli eloszlása negatív ökotoxikológia hatással van a tó gerinctelen és gerinces élővilágára. Most hasonló módszertannal jártak el a mikroműanyagokat vizsgálva.

A mikroműanyag-szemcsék típus szerinti eloszlása (A) az egyes mintavételi pontokon, valamint azok mikroszkópos képe áteső fényű detektorban (B1) és fluoreszcens szűrők mellett (B2)
photo_camera A mikroműanyag-szemcsék típus szerinti eloszlása (A) az egyes mintavételi pontokon, valamint azok mikroszkópos képe áteső fényű detektorban (B1) és fluoreszcens szűrők mellett (B2) Fotó: BLKI

„A kutatók hétfajta polimertípust azonosítottak az 50-100 µm mérettartományban, amelyek között a globális trendekhez hasonlóan a polipropilén- és a polietilén-szemcsék voltak a leggyakoribbak. Ebben a mérettartományban a polimertípustól független átlagos darabszám 5,5 volt 1000 literenként” – olvasható a kutatás ismertetőjében.

Ezt követően a laborkísérletekben a kutatók arra keresték a választ, hogy „a két leggyakrabban kimutatott mikroműanyag önmagában, illetve például progesztogén típusú fogamzásgátló gyógyszermaradványokkal (progeszteron, drospirenon, levonorgesztrel) együtt milyen élettani hatásokat vált ki a nagy vízibolha (Daphnia magna) egyedeiben”.

A vizsgált gerinctelen modellállat és a pirossal jelölt balatoni mikroműanyagok
photo_camera A vizsgált gerinctelen modellállat és a pirossal jelölt balatoni mikroműanyagok Fotó: BLKI

Korábban kutatások igazolták, hogy a mikroműanyagok akut és krónikus hatásokat okozhatnak az algákban, illetve a különböző gerinctelen és gerinces szervezetekben. Ahogy az is, hogy felületükön kötődnek az olyan hidrofób szennyezők, mint a különböző gyógyszermaradványok és policiklusos aromás szénhidrogének, amellyel jelentősen erősíthetik az antropogén eredetű kémiai anyagok toxikus hatását, növelik a bioakkumuláció vagyis felhalmozódás kockázatát az élő szervezetekben.

Az új tanulmányban részletezett vizsgálat szerint a mikroműanyagok hatására számos változás volt megfigyelhető a vízibolhák növekedésében, szaporodásában, valamint a biomarkerek aktivitásában. Ez azt igazolja, hogy a mikroműanyagok és a progesztogének külön-külön és együtt is viselkedési és biokémiai változásokat okoztak. Meglepő módon azonban a vártakkal ellentétben az együttes hatások elhanyagolhatók voltak, ennek ellenére az eredmények egyértelműen jelzik a mikroműanyagszennyezés negatív ökológiai hatásait.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten:

link Forrás
link Forrás
link Forrás