A G20 országok lakóinak kétharmada alaposan megadóztatná a gazdagokat
A G20-ak 17 országában mérte fel az adóztatási attitűdöket a civil szervezeteket és tudományos műhelyeket tömörítő Global Commons Allience és az Earth4All nevű globális agytröszt megrendelésére az Ipsos nemzetközi közvéleménykutató konglomerátum. A Phys.org hasábjain publikált eredmények szerint a megkérdezettek 11 százaléka ellenezné, kétharmaduk viszont kifejezetten támogatná az extra vagyonadókat.
A gazdag magánszemélyekre kivetett adó támogatása Indonéziában (86 százalék), Törökországban (78 százalék), az Egyesült Királyságban (77 százalék) és Indiában (74 százalék) a legmagasabb, míg a legalacsonyabb Szaúd-Arábiában (54 százalék) és Argentínában (54 százalék). Az Egyesült Államokban és Franciaországban (67-67 százalék), Németországban pedig a megkérdezettek 68 százaléka támogatja a gazdag emberekre kivetett vagyonadót.
Az eredmények azt mutatják, hogy amikor az éghajlatváltozásról és a természet védelméről van szó, akkor a Kínával együtt 18 G20-ország polgárainak 71 százaléka úgy gondolja, hogy a világnak azonnal, egy évtizeden belül cselekednie kell az elektromos áramtermelés, a közlekedés, az élelmiszeripar, az ipar és az épületek szén-dioxid-kibocsátásának csökkentése érdekében. Ez az attitűd a megkérdezett mexikóiak 91 százalékára, a dél-afrikaiak 83 százalékára és a brazilok 81 százalékára érvényes. A legalacsonyabb, de még mindig a válaszadók több mint felét kitevő a pártolók aránya Szaúd-Arábiában (52 százalék), Japánban (53 százalék), az Egyesült Államokban (62 százalék) és Olaszországban (62 százaléka).
A megkérdezett 17 G20-országban az emberek többsége úgy gondolja, hogy a gazdaságoknak túl kell lépniük a gazdasági növekedést preferáló szemléleten.
A megkérdezett 17 G20-országban a megkérdezettek 68 százaléka ért egyet azzal, hogy országuk gazdaságát működtetve a természet épségét, az emberek egészségét és jólétét kell előtérbe helyezni a profit és a vagyon maximalizálása helyett. Továbbá 62 százalék ért egyet azzal, hogy egy ország gazdasági sikerét polgárai egészsége és jóléte alapján kell mérni, nem pedig a nemzetgazdaság növekedési üteme szerint.
Sokat mondó adat, hogy a megkérdezett 17 G20-országban csak a megkérdezett emberek 39 százaléka gondolja úgy, hogy meg tud bízni saját kormányában, és mindössze 37 százalékuk hiszi el, hogy országa regnáló hatalmi elitje olyan hosszú távú döntéseket hoz, amelyek 20 vagy 30 év múlva előnyösnek bizonyulnak.
Nem véletlen tehát, hogy a megkérdezett 17 G20-országban a válaszadók 65 százaléka gondolja úgy, hogy nemzeti politikai rendszerében jelentős változtatásokra van szükség, közel egyharmaduk szerint ehhez teljes reformra kell sort keríteni. Hasonló arányban (67 százalék) érzik ugyanezt országuk gazdasági rendszerét tekintve – 41 százalék azt, hogy jelentős változtatásokra, 27 százalék pedig azt, hogy teljes reformra van szükség ehhez.
A felmérés arra is rákérdezett, hogy az emberek optimisták vagy pesszimisták a jövőjüket illetően. A megkérdezett 18 G20-országban átlagosan a lakosság 62 százaléka optimista saját jövőjét illetően. Mindazonáltal csak 44 százalék érzi pozitívan országa jövőjét, míg 38 százalék optimista a világ jövőjét illetően. Az olyan feltörekvő gazdaságok, mint amilyen Indonézia, Mexikó, Brazília és India, valamint Kína és Szaúd-Arábia a legoptimistábbak az emberek, míg az európai, valamint a japán és dél-koreai válaszadók voltak a legborúlátóbbak.
Kapcsolódó cikkek a Qubiten: