Magyar kutatók fejtették meg, miért nem „látja” az agyunk a lényegtelen és zavaró elemeket
Úgy tűnik sikerült feltárni miként zárja ki az agy a zavaró ingereket, és miként váltogat aszerint, hogy mit ítél meg zavarónak vagy épp hasznosnak. A Wigner Fizikai Kutatóközpont kutatócsoportja a University of California Los Angeles-i laborjának munkatársaival együttműködve egérkísérletekben vizsgálta a jelenséget, eredményeiket a Nature Communications folyóiratban július 2-án megjelent tanulmányukban ismertették.
A Magyar Kutatási Hálózat (HUN-REN) csütörtöki közleménye szerint „a ’90-es években vált híressé az a »láthatatlan gorilla« című kísérlet, amelyben a résztvevőknek egy videót vetítettek le azzal a feladattal, hogy számolják meg a fehér pólós emberek közötti passzok számát. A felvételen egyszer csak megjelenik egy gorillajelmezes ember, aki átsétál a passzolgató társai között. Bár a gorilla igen feltűnő, a videót néző emberek többsége nem figyelt fel erre, nem is látták, hogy áthaladt bárki is”. A figyelmi vakságnak nevezett jelenség lényege, hogy az idegrendszernek számos elem közül kell kiválasztania a relevánsakat, míg a zavaró elemeket ki kell szűrnie.
A magyar-amerikai kutatócsoport egerek idegi aktivitását vizsgálta úgy, hogy az állatok olyan feladatokat hajtottak végre, amelyekben néha a hallott, néha a látott információ alapján kellett döntést hozniuk, vagyis a „kísérlet közben változott az információik relevanciája”. Kiderült, hogy a viselkedési stratégia kiválasztásáért felelős, angol rövidítéssel ACC-nek nevezett területen az idegsejtek hálózata attól függően képes elnyomni egy ingert, hogy az az adott szituációban releváns-e vagy sem.
A HUN-REN közleménye szerint a kutatóknak egy mesterséges neuronhálózat tanításával arra is sikerült magyarázatot találniuk, hogy „ha a változó relevanciájú adatok között kell a helyes megoldást megtalálni, az agy képes kizárni a felesleges információkat, elsötétíteni a zavaró látványt, azaz gátlással nyomja el az itt megjelenő információt. Erre a különleges műveletre utaló működést az agy speciális területén, az ACC-ban sikerült beazonosítani, mellyel nem csupán az egerek döntési folyamataiba nyerünk bepillantást. Az ember és a rágcsálók agya közti hasonlóság miatt azt is jobban megérthetjük, hogyan szűrhetjük ki az igazán fontos információkat a sok zavaró közül”.
Kapcsolódó cikkek a Qubiten: