Itt az első színes, még részletesebb felvétel az M87* fekete lyukról

Az Eseményhorizont Távcső (EHT) nemzetközi tudományos kollaboráció csillagászai újabb áttörést értek el a fekete lyukak megörökítésében: 345 gigahertzen végeztek interferometriás megfigyeléseket, ami a legnagyobb felbontású ilyen megfigyelés, amit valaha a Föld felszínéről végeztek.

A kutatók becslése szerint mindez igen jelentős, nagyjából 50 százalékos javulást jelent a képek részletességét és élességét illetően, így a fekete lyukakat körülvevő régiókról is tisztább képet kaphatunk.

Az EHT kollaboráció készítette el az ikonikus első képet is, amit egy fekete lyukról valaha láttunk: a sötét középpontot körülvevő izzó narancssárga gyűrűt, vagyis az M87 galaxis központi fekete lyukát (M87*) ábrázoló felvétel 230 gigahertzen készült, ezt javították most fel a 345 gigahertzes megfigyeléssel.

Az M87 galaxis központi fekete lyukáról készült képek 230 és 345 gigahertzen
photo_camera Az M87 galaxis központi fekete lyukáról készült képek 230 és 345 gigahertzen Forrás: EHT, D. Pesce, A. Chael

A Harvard és a Smithsonian közös Asztrofizikai Központjának kutatója, Sheperd Doeleman szerint ez olyan frissítést jelent, mintha egy régi fekete-fehér képet nagy felbontásban, színesben látnánk viszont.

„Ez az új színes látás lehetővé teszi, hogy szét tudjuk választani az einsteini gravitáció hatásait a forró gázoktól és mágneses mezőktől, amelyek a fekete lyukakat táplálják, és amelyek a galaktikus távolságokon át áramló, erőteljes nyalábok kilövelléséért felelnek” – mondta Doeleman.

Az M87 galaxis központi fekete lyuka piros, zöld és kék frekvenciákon, és az ezek egyesítésével készült kompozit felvétel. Minél magasabb a frekvencia, annál élesebb a kép, ami korábban rejtett struktúrákat is felfedhet.
photo_camera Az M87 galaxis központi fekete lyuka piros, zöld és kék frekvenciákon, és az ezek egyesítésével készült kompozit felvétel. Minél magasabb a frekvencia, annál élesebb a kép, ami korábban rejtett struktúrákat is felfedhet. Forrás: EHT, D. Pesce, A. Chael

A technológiai ugrást nem volt könnyű megtenni, mivel a 345 gigahertzes hullámokat sokkal jobban elnyeli a légkörben lévő vízgőz, mint 230 gigahertzen. Ezt a világ különböző pontjain elhelyezett rádióteleszkópok hálózataként működő EHT műszereinek finomhangolásával és az ideális észlelési körülmények megválasztásával sikerült kiküszöbölni. Az EHT további fejlesztésével a kutatók azt szeretnék elérni, hogy mozgóképet is rögzíteni tudjanak a fekete lyukakat körülvevő eseményhorizonton történő jelenségekről.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten:

link Forrás
link Forrás
link Forrás
link Forrás
link Forrás