Egy optikai illúzió miatt tűnik érettebbnek a hálós narancs

Karl R. Gegenfurtner, a Giesseni Egyetem pszichológusa éretlen narancsot vásárolt. Ez mindenkivel megeshet, de nem mindenki húzza fel magát ezen annyira, hogy hirtelen felindulásból egy tanulmányt is írjon a narancsok látszólagos érettségéről, és arról az optikai illúzióról, ami miatt piros hálóban árulják őket.

A jelenség hátterében a Munker-illúzió áll: ez a színészlelésre hat, és megmutatja, hogy a tárgyak színeit nem csak önmagukban, hanem a környezettel együtt értelmezi az emberi agy. Az illúzióban több azonos színű gömb szerepel, amelyek a néző számára az őket átszelő színes csíkok miatt különbözőeknek tűnnek.

David Novick, a Texasi Egyetem mérnöke szerint ez annak köszönhető, hogy az emberi érzékelés érzékenyebb a formákra, mint a színekre. A jelenséget Novick egy ábrával is szemlélteti – ő konfetti-illúziónak hívja, és arra is felhívja a figyelmet, hogy minél közelebbről nézzük az ábrát, annál gyengébb a hatás.

A hálós narancsot viszont az ember általában nem nézi meg nagyon közelről, ezért az optikai trükk ebben az esetben kiválóan működik. Gegenfurtner szerint a piros háló egyrészt a Munker-illúzió, másrészt a műanyagszövetről visszaverődő pirosas fény miatt érettebbnek mutatja a narancsokat, mint amilyenek, mire pedig az ember kibontja a hálót, már megvette a narancsot.

A módszer nem csak itt működik: épp ezért árulják a citromot legtöbbször hasonló, de sárga színű hálóban, de a pszichológus szerint nem csak a citrusfélék forgalmazói használják ki az illúziót. Megfigyelhető, hogy a legtöbb olyan zöldség- vagy gyümölcsfélét, amit így árulnak, olyan színű hálóba csomagolnak, ami az érett vagy tökéletes példányok színére hasonlít – a krumplit is beleértve.