Szerdán száguld el a Merkúr mellett a bajba jutott BepiColombo

165 kilométerre közelíti meg szeptember 4-én este a Merkúr felszínét a BepiColombo űrszonda – közölte hétfőn az Európai Űrügynökség (ESA). Az európai-japán küldetés az elrepülés során az eredetileg tervezettnél 35 kilométerrel közelebb merészkedik a legbelső bolygóhoz, miután energiaellátó rendszerének meghibásodása miatt újra kellett tervezni pályáját.

A BepiColombo 2022-es felvétele a Merkúr felszínéről
photo_camera A BepiColombo 2022-es felvétele a Merkúr felszínéről Fotó: ESA/BepiColombo/MTM

Az elhaladás során a BepiColombo három mérnöki kamerája az eddigi legjobb fekete-fehér felvételeiket készítik majd el a napfény által megvilágított bolygóról, nagyjából 200 kilométeres távolságból, amin nagy kráterek, hegyvonulatok, lávasíkságok fognak kirajzolódni. A szonda most először a bolygó déli pólusára is rálát majd, így a szakemberek reményei szerint erről a régióról is tud majd képeket készíteni. Ezeket, ha minden jól megy, az elhaladás utáni órákban továbbítja a Földre, és a fotókat az ESA szeptember 5-én teszi majd közzé.

A 2018 októberében indított BepiColombo két keringőegységet szállít a Merkúrhoz, az európai Mercury Planetary Orbitert és a japán Mercury Magnetospheric Orbitert. Ezek egy harmadik komponensen a Mercury Transfer Module-on utaznak, amin napelemtáblák és ionhajtóművek találhatók. Ahhoz, hogy a szonda eljusson a Naptól átlagosan 58 millió kilométerre keringő bolygóhoz, több gravitációs hintamanőverre van szüksége. Ezek olyan, bolygók vagy más égitestek melletti elhaladások, amelyek módosítják az űrszonda pályáját és sebességét.

A BepiColombo űrszonda alkotóelemei
photo_camera A BepiColombo űrszonda alkotóelemei Illusztráció: Christoph Steiger et al. 2019.

A BepiColombo eddig hat ilyenen – köztük három Merkúr melletti elhaladáson – van túl, és ha minden rendben alakul, akkor 2025 decemberében állt volna pályára a bolygó körül. De aztán idén áprilisban a Mercury Transfer Module napelemeit és áramelosztó rendszerét összekötő elektromos rendszerében meghibásodást észleltek a mérnökök, ami miatt a szükségesnél kevesebb energia jut a manőverezéshez szükséges ionhajtóművekhez.

Miután egyértelművé vált, hogy ez kevés lesz a 2025 végi pályára álláshoz, az ESA irányítói új tervet dolgoztak ki: ezzel továbbra is eljut a bolygóhoz az űrszondapáros, csak egy évvel később, 2026 novemberében. Eddig az időpontig az eheti mellett még kétszer közelíti majd meg a Merkúrt a BepiColombo, 2024 decemberében, valamint 2025 januárjában. Annak ellenére, hogy egyes tudományos műszerei és nagy felbontású kamerái a pályára állásáig be van burkolva, a kutatók szerint a szonda addig is képes bővíteni a Merkúrról meglévő tudásunkat, például a bolygó magnetoszférájának vizsgálatával.

A BepiColombo lesz az amerikai MESSENGER után a második űrszonda, amely pályára áll a Merkúr körül, amit minden korábbinál több és fejlettebb műszerekkel tanulmányoz majd. Ezáltal a kutatók olyan kérdésekre szeretnének választ kapni, mint hogy miért van a Naphoz közeli bolygó pólusainál jég, hogy lehet a bolygónak mágneses tere, és hogyan keletkeztek a felszínén található különös mélyedések.