Egyre népszerűbb turistacélpontok a visszahúzódó gleccserek, de a klímaváltozás miatt veszélyesebbekké is váltak

Múlt hónapban egy amerikai turista életét vesztette, barátnője pedig megsérült, amikor Izlandon beomlott egy gleccserbarlang. A New York Times szerdán arról írt, hogy a gleccserek a globális felmelegedés által okozott drasztikus visszahúzódásuk miatt egyre népszerűbb turisztikai célpontok, miközben a klímaváltozástól pont ingatagabbá válhatnak.

Elin Sigurveig Sigurdardottir, az izlandi hegyivezetők ügynökségének vezetője szerint évente félmillió ember látogat a szigetországba azért, hogy gleccsertúrákon vegyen részt. Az amerikai turisták a Vatnajökull Nemzeti Parkban található Breiðamerkurjökull gleccser lábánál jártak épp, amikor az olvadékvíz által kivájt egyik jégbarlang boltozata leomlott.

Egy turista a Breidamerkurjokull-gleccser jégbarlangjában 2017 márciusában
photo_camera Egy turista a Breiðamerkurjökull-gleccser jégbarlangjában 2017 márciusában Fotó: DENIS MEYER/Hans Lucas via AFP

Az incidens után az izlandi hatóságok felfüggesztették a jégbarlang túrákat, amíg kivizsgálják az esetet és azt, hogy megfelelőek-e az ilyenkor alkalmazandó vészhelyzeti szabályok. „Ez egy jó példa arra, hogy milyen gleccserturizmusra mért következményei lehetnek a klímaváltozásnak” – mondta Emmanuel Salim, a Toulouse-i Egyetem éghajlatkutatója.

Szakértők szerint ahogy a klímaváltozás miatt egyre népszerűbb lesz a maradék gleccserek meglátogatása, komolyabb biztonsági szabályokra van szükség. Ezt azzal indokolják, hogy a jégtömegek visszahúzódása kockázatokat rejt magában. Az olvadékvíz növekvő mennyisége valószínűbbé teheti a formációk leomlását, és a gleccserek kőzettörmelékből és porból álló morénái is destabilizálódhatnak a jégolvadás következtében, ami kőomlásokat vagy hegyomlásokat okozhat.

„Egyre több a túrázó, de a gleccserek is instabilabbak, mint korábban” – mondta Trevor Kreznar, egy alaszkai gleccsertúrákat szervező cég munkatársa. Kreznar szerint ha csak simán több természetkedvelő ember lenne, de a gleccserek abban az állapotban lennének, mint 1980-ban, mindez nem lenne ekkora probléma. Az izlandi egyetemen a gleccserturizmust kutató Johannes Theodorus Welling szerint a hegyivezetők a gleccserek állapotát általában tapasztalatuk alapján állapítják meg, de ahogy a klímaváltozás kihat a gleccserek dinamikájára, ezek a döntések nehezebbé válhatnak.

Mentőhelikopter a Marmolada hegyen 2022. július 6-án.
photo_camera Mentőhelikopter a Marmolada hegyen 2022. július 6-án. Fotó: TIZIANA FABI/AFP

2022 júliusában egy nagy jégtömeg szakadt le a gyorsan olvadó, olaszországi Marmolada-gleccserről. A tragédiában 11 túrázó vesztette életét és 8-an megsérültek. Az Alpok-szerte rekordolvadással járó évben a svájci gleccserek fennmaradó jégtérfogatának 6 százaléka elveszett, és vezető szakértők szerint a következő évtizedekben a hegység összes kisebb gleccsere eltűnik majd. Az olyan, ma még kiterjedt gleccserek, mint a Nagy Aletsch-gleccser megmenthetők lehetnek, ha az országok betartják a párizsi klímacélokat.

* * *

Minden eddiginél brutálisabb témával, a két és fél éve zajló ukrán háborúval, annak ukrán, orosz és globális hatásaival, valamint a béke esélyével foglalkozunk majd a szeptemberi, csak Qubit+ tagoknak meghirdetett, exkluzív tudományos estünkön, az immár kilencedik Qubit Live-on.

Velünk lesz Sz. Bíró Zoltán történész, Oroszország-szakértő, lapunk állandó szerzője, a Budapesti Corvinus Egyetem mesteroktatója, Rácz András hadtörténész, Oroszország-szakértő, a Német Külpolitikai Társaság (DGAP) vezető szakértője és Orbán Krisztián közgazdász, közíró, a globalizáció és a gazdasági világrend elemzője. A jegyek 24 óra alatt fogytak el, ha a következő eseményünkről nem szeretnél lemaradni, iratkozz fel mielőbb a Qubit+-ra!