Egy friss tanulmány szerint a több zöldfelülettel rendelkező környékeken élő emberek telomerjei hosszabbak, ami lassabb öregedést és hosszabb élettartamot jelent.
Lehetnek-e kötelességeink még nem létező emberek felé? Tehetünk-e rosszat valakivel anélkül, hogy ártanánk neki? Most induló, filozófiai témákkal foglalkozó podcastsorozatunk első epizódjában jövő nemzedékekkel szembeni kötelezettségeinket vizsgáljuk.
Az amerikai hírszerzés szerint egyelőre nincs közvetlen jele annak, hogy Oroszország taktikai nukleáris fegyverek bevetésére készülne. De mik egyáltalán ezek a fegyverek, és milyen fizikai, környezeti és katonai hatásai lennének alkalmazásuknak?
A régi, pre-ökológiai paradigma a hazaszeretet tartalmát a kultúrára, a nyelvre és a történelmi hagyományokra korlátozta, és a táj, az állatok vagy a növények csak ezek kiszolgálójaként kaptak szerepet. Ha képesek leszünk felismerni, hogy a hazának nem csak lelke és szelleme van, hanem teste is, ami ugyanúgy ápolásra és védelemre szorul, mint a kultúra, akkor a haza védelme automatikusan a hazai természet védelmét is fogja jelenteni.
A természetvédelmi területeken kóborló kutyák rettegésben tartják a vadon élő fajokat, elkergetik a madarakat, fosztogatják a fészkeiket, ürülékük pedig valódi ökológiai bomba. Pórázon vagy anélkül sétáltatva is képesek csökkenteni más állatok populációit. A kutyásoknak nincs mitől tartaniuk: általános kutyátlanítás helyett a felelős védekezés a cél.
Mivel okozunk nagyobb kárt a környezetnek, a repüléssel, a benzines és dízelautók használatával, az acél- és cementközpontú építkezéssel vagy a marhahúsfogyasztással? Bill Gates, a Microsoft alapítója kitűnően mutatja be a globális krízishelyzetet, de konkrét megoldás helyett inkább csak irányt mutat.
A gigantikus mennyiségű, 8,5 milliárd tonnányi olvadt jég dán tudósok szerint 5,1 centiméternyi vízzel boríthatná be Florida mintegy 170 ezer négyzetkilométernyi területét.
Tényleg Európa-bajnokok vagyunk térkövezésben és aszfaltozásban? Mennyire görcsöljünk rá a környezettudatosságra? Szabad-e húst ennünk ezután is? Mennyire fontos a szívószálak elleni harc? Bartus Gábor környezetgazdász, a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács titkára a Qubit podcastjában.
Persze nem kell elhagyni a városokat, inkább a városok zöld területekeit kellene növelni, hogy a mikrobiom szintjén is egészséges legyen az ember.
Az emberek életkora, a kultúra, a hőmérséklet és a járványügy reakcióideje: szakértők szerint ez a négy tényező befolyásolja leginkább, hogy az egyes országokban és városokban mennyire szabadul el a járvány. De mi a helyzet a Kelet-Európát is védő BCG-oltással?
Már a vadászó-gyűjtögető emberek is kiaknázták a természetet, de a mezőgazdaság megjelenése új szabályokat hozott: a bőséges táplálék és a nők társadalmi helyzetének romlása miatt beindult a megállíthatatlan népességnövekedés. Még a bibliai eredendő bűnt is a mezőgazdaság ihlethette, derül ki Horváth Balázs környezetkutató könyvéből, A beteg bolygóból.
A mókusnál és a nyúlnál egyszerű a helyzet: ha már betelepítettük őket, akár fel is zabálhatjuk a populációt, mert úgy szaporodnak, mint ha nem lenne holnap. Egy frissen megjelent szakácskönyv ebben segít eligazodni. De ki eszi meg az óriásvarangyokat?