Több száz óriási, 1500-2000 éves talajrajzot azonosítottak Peruban mesterséges intelligencia segítségével
Mesterséges intelligencia (AI) segítségével találtak rá kutatók arra a több száz ókori műalkotásra, amit a perui Nazca-sivatag kavicsos talajába véstek, méghozzá minden bizonnyal az i. e. 200 és i. sz. 600 között virágzó Nazca-kultúrához tartozó őslakosok.
Ők elsősorban a több kilométer hosszú vonalakból álló alakzatok, a csak a magasból kivehető Nazca-vonalak megalkotásáról híresek. Ezeket először 1927-ben jegyezték fel a tudósok, és közel száz év alatt mintegy 430 ilyen figurális geoglifát (vagyis valamilyen kivehető alakot ábrázoló talajrajzot) azonosítottak, de most az AI úgy felgyorsította ezt a folyamatot, hogy mindössze hat hónap alatt további 303-at találtak belőlük.
A Peru déli részén fekvő fennsíkon található alakzatok némelyike akár 50 kilométer hosszú is lehet, de a kisebb, általában állatokat és növényeket ábrázoló rajzok is több száz méteresek.
A kutatók arra képezték ki az AI-modellt, hogy a fennsíkról készült műholdfelvételeken kiszúrja a halványabb, szabad szemmel nehezen látható vonalakat – mint írják, az AI 20-szor gyorsabban képes észrevenni ezeket a vonalakat, mint az ember. A gépi azonosítás után a szakértők persze személyesen is ellátogattak a helyszínre, hogy megerősítsék a geoglifák létezését. A drónfelvételek készítésével és a talajrajzok vizsgálatával több mint 2600 órát töltöttek, és most a PNAS folyóiratban közölték eredményeiket.
A frissen felfedezett geoglifák között az emberszerű alakok, haszonállatok, madarak, macskák, szertartási jelenetek ábrázolása mellett meglepetésükre több olyan képet is találtak, amelyeken fegyverrel hadonászó kardszárnyú delfinek láthatók.
„A Nazca-korszakból származó kerámiákon láttunk már olyan jeleneteket, amelyek orkákat ábrázolnak, miközben késsel vágnak le emberi fejeket. Tehát az orkákat emberáldozatot végrehajtó lényekként pozicionálhatjuk” – mondta a tanulmány vezető szerzője, Masato Sakai a New Scientistnek.
Az továbbra is rejtély, hogy a többnyire csak madártávlatból észlelhető gigarajzokat milyen céllal vésték a földbe, de a történészek leginkább valamilyen spirituális indíttatást látnak mögötte. Az UNESCO mindenesetre 1994-ben a világörökség részévé nyilvánította a Nazca-kultúra geoglifáit.
Kapcsolódó cikkek a Qubiten: