Furcsa galaxisra bukkant a James Webb űrtávcső

Egy elég szokatlan színképű galaxisra bukkantak kutatók a James Webb űrtávcsővel, amiben a csillagközi gáz fényesebb lehet maguknál a csillagoknál – derül ki az amerikai űrügynökség (NASA) szerdai közleményéből.

A GS-NDG-9422 jelű galaxist abban az állapotában látjuk, amikor a 13,8 milliárd éves univerzum mindössze 1 milliárd éves volt. A teleszkóp NIRSpec közeli infravörös spektrométerével készített új mérések segíthetnek a szakembereknek megérteni, hogyan fejlődtek a galaxisok a legkorábbi csillagok megjelenése után.

A GS-NDG-9422 galaxis a James Webb űrtávcső felvételén
photo_camera A GS-NDG-9422 galaxis a James Webb űrtávcső felvételén Fotó: NASA, ESA, CSA, STScI, Alex Cameron (Oxford)

„Az első gondolatom, amikor a galaxis spektrumot megláttam az volt, hogy ez furcsa, és ez pontosan az, amire a Webb teleszkópot tervezték: teljesen új jelenségek feltárására a korai univerzumban, ami hozzásegíti bennünket annak megértéséhez, hogyan kezdődött a világegyetem története” – mondta Alex Cameron, az Oxfordi Egyetem csillagásza és a Monthly Notices of the Royal Astronomical Society folyóiratban publikált tanulmány egyik szerzője.

Cameron kollégái, köztük Harley Katz kozmológus segítségével rájött, hogy az űrtávcső különös adataihoz szinte tökéletesen passzol egy számítógépes modell, amely olyan, csillagok által felhevített gázfelhőket szimulál, amik náluk is fényesebbek. „Ezeknek a csillagoknak jóval forróbbnak és masszívabbnak kell lenniük, mint amit a közeli univerzumban látunk, ami érthető, hiszen a korai univerzum egy, a mostanitól nagyon eltérő környezet volt” – mondta Katz. A csillagok felszíne nagyon forró, közel 80 ezer Celsius-fokos (a Nap fotoszférája 5500 fokos) lehet.

A közlemény szerint az, hogy a csillagközi gáz túlragyogja magukat a csillagokat azért is érdekes, mert modellek pontosan ilyen környezeteket jeleztek elő az első generációs, úgynevezett III-as populációjú csillagok közelében. „Tudjuk, hogy ebben a galaxisban nincsenek III-as populációjú csillagok, mert a Webb adatok ahhoz túl nagy kémiai komplexitást mutatnak. Ugyanakkor a [galaxis] csillagai eltérnek attól, amit ismerünk” – mondta Katz, aki szerint ezek az egzotikus csillagok elvezethetnek annak a megértéséhez, hogy a korai galaxisok miként jutottak el az általunk ismert fejlődési stádiumba.

A James Webb űrteleszkópot, amelyet a NASA az európai és kanadai űrügynökségekkel együttműködésben fejlesztett ki, 2021 decemberében indították el. A 6,5 méteres átmérőjű főtükörrel szerelt teleszkóp infravörös tartományban kémleli a kozmoszt, a Földtől 1,5 millió kilométeres távolságból, hogy feltárja az univerzum első néhány százmillió évének és más csillagok körül keringő bolygóknak a titkait.