A SpaceX-szel közösen vizsgálják, hogyan lehetne néhány javítással és a teleszkóp magasabbra tolásával 20-30 évvel meghosszabbítani az egyre lejjebb ereszkedő Hubble élettartamát.
Először figyelte meg egy időben ugyanazt a célpontot a NASA két nagy űrteleszkópja, és a közös vizsgálat a különböző műszerek összjátéka miatt teljesebb képet adhat a DART misszió hatásáról.
Az űrteleszkóp infravörös képein minden eddiginél jobban kivehetők a Neptunusz gyűrűi, de a fényes metánjégfelhők mellett a bolygó különös holdja, a szinte csillagként ragyogó Triton is lenyűgöző látványt nyújt.
A Mars körül keringő űrszondák csak a bolygó kis területeiről képesek felvételt készíteni, a James Webb most távolról mutatott teljes képet a marsi légkörről.
A Földtől 290 millió fényévre található galaxiscsoport, különös csillagköd és lélegzetelállító planetáris köd is látható az űrteleszkóp elsőként készített felvételein.
A Földtől 1150 fényévre található gázóriás eddigi megfigyelései ilyen jelekre nem utaltak, ami bizonyítja az új teleszkóp kivételes képességét a távoli objektumok, így akár a potenciálisan lakható bolygók légkörének vizsgálatára.
Maga Joe Biden amerikai elnök mutatta be a valaha épített legnagyobb űrtávcső, a James Webb első tudományos felvételét. A szenzációs színes képen az univerzum egy apró szelete látható, az eddig látott legtávolabbi és legősibb galaxisok ezreivel.
A NASA szerint az űrtávcsőnek nincs komoly baja, így továbbra is július 12-re várják a JWST által alkotott első hivatalos képet.
A geostacionárius pályán keringő Himawari–8 a Földet figyeli, de a vörös óriás szerencsére pont belefért a látóterébe. A felvételekből kiderült, hogy a Betelgeuze-nek a korábbi spekulációkkal ellentétben kutya baja, és még jó ideig nem kell szupernóva-robbanástól tartani.
A James Webb űrtávcső mintájára Kína is teleszkópot küldene a Földtől 1,5 millió kilométerre lévő L2 Lagrange-pontba, ahonnan rálátás nyílhat a Nap-szerű csillagok körül keringő Föld-szerű bolygókra. 2026-ban már indítanák is az eszközt, amitől 50 lakható bolygó felfedezését várják.
A James Webb űrtávcső, minden idők legdrágább és legfejlettebb űrteleszkópja már a tesztfázisban elképesztően éles képeket készít az univerzumról. Az első teljes értékű, tudományos felvételek július közepére várhatók – a kutatók szerint attól kezdve új korszak nyílik a csillagászatban.
Miután összeállt a 18 elemből álló óriási főtükre, minden idők legdrágább és legfejlettebb űrteleszkópja egy tőlünk 2000 fényévre található csillag ragyogását örökítette meg, de a háttérben további csillagok és galaxisok százai tűnnek még fel.
Hogyan lehet egy fekete lyuknak anyagcsóvája? Hogyan kell elképzelni a világegyetem kezdetét és végét? Kun Emma és Molnár László csillagászokkal és állandó szerzőnkkel, Tóth Andrással folytatódik a Qubit csillagászati és űrkutatási podcastsorozata.
Két héttel indítása után véget ért a hatlépcsős kicsomagolási folyamat, és kinyílt a 6,5 méteres, 18 elemből álló aranyszem, vagyis az eszköz főtükre. A műszerek kalibrálása még öt hónapot vesz igénybe, aztán kezdődhet az eddigi legambiciózusabb projekt az univerzum titkainak feltárására.
Már csak a főtükör kicsomagolása van hátra, és megkezdheti az univerzum kezdeteinek feltárására és a lakható bolygók felkutatására irányuló munkáját a világ valaha volt legdrágább és legfejlettebb űrteleszkópja.
A James Webb űrteleszkóp kilövésének élő közvetítése során csak szaggatott, pixeles képeket láttunk a fontos eseményről, de az Európai Űrügynökség most megosztotta az eredeti felvételeket a 10 milliárd dolláros csodáról.
Az űrkutatásban és a csillagászatban is mozgalmas év volt 2021. Beindult az űrturizmus, tovább fokozódott a hárompólusúvá vált, amerikai-orosz-kínai űrverseny, Magyarország asztrofizikai tesztműholdat lőtt fel, az Oumuamua nevű csillagközi objektumról pedig még a Harvardon is azt találgatták, hogy a Pluto jeges darabja vagy egy idegen civilizáció terméke.
Karácsony első napján már kedvezett az időjárás a Hubble utódjának tartott űrtávcső kilövéséhez, így a James Webb megkezdheti az univerzum és a Földhöz hasonló bolygók felfedezését.
Az új távcső a Hubble-lel ellentétben nem Föld körüli pályán kering majd, hanem bolygónktól mintegy 1,5 millió kilométerre. Kun Emma és Molnár László csillagászokkal és állandó szerzőnkkel, Tóth Andrással folytatódik a Qubit csillagászati és űrkutatási podcastsorozata.
December 22-én kezdetét veheti a küldetés, amelyre a csillagászok lassan két évtizede várnak. Ha minden rendben megy az indítás és a kockázatos első hónapok során, a 10 milliárd dolláros költségű James Webb újraírhatja ismereteinket a korai univerzumról, és példátlan betekintést adhat más csillagok körül keringő, a Földhöz hasonló bolygók légkörébe.
A csillagászat alapkutatás, de igenis kijöhetnek hasznos dolgok, csak ez néha kétszáz évig is eltart – hangzott el a CEU Határtalan tudás legutóbbi beszélgetésén, ahol a csillagászat magyar nagyágyúi a magáncégek formálta New Space-ről, az űrturizmus veszélyeiről és a fejlett technológiák földi alkalmazásairól is beszéltek.
Az ASTHROS nevű asztrofizikai sztratoszférikus teleszkóp küldetése a Tejútrendszer csillagbölcsőinek feltérképezése lesz.
A kutatók egyre inkább kongatják a vészharangot, hogy a tervezett nagy műholdflották, mint a Starlink, tönkreteszik az éjszakai égboltot. A kérdést azonban nem lehet azzal elintézni, hogy használjunk űrtávcsöveket, a probléma ugyanis összetettebb.
A NASA új bolygókereső űrtávcsöve, a TESS első tudományos képfelvételei megmutatják, hogy hány csillaggal kell elbánniuk a kutatóknak. A legelső új exobolygót már le is szállították, ráadásul az egy szabad szemmel is látható csillag körül kering.