A K2-18b exobolygó, amin a dimetil-szulfidot észelték, tőlünk 124 fényévre található. Független kutatók egyelőre nincsenek elragadtatva a Cambridge-i kutatók felfedezésétől.
Az Európai Űrügynökség szerdán tette közzé 2023-ban indított űrtávcsövének első nagy adatközlését, amiben kutatók mesterséges intelligencia és lelkes önkéntesek segítségével osztályoztak galaxisokat és akadtak a gravitációs lencsehatás nyomaira.
A James Webb űrtávcső felvételén kivehető négy színes paca a HR 8799 csillag körül keringő négy gázóriás. A bolygók a friss mérés szerint szén-dioxidban gazdagok, ezért a kutatók szerint a Jupiterhez hasonlóan alakulhattak ki.
A galaxisok kétharmada az óramutató járásával megegyező irányban forog. Ez arra is utalhat, hogy hiányos az eddigi kozmológiai modellünk.
A SPHEREx 100 millió tejútrendszerbeli csillagot és 450 millió galaxist figyel majd meg optikai és közeli infravörös tartományban. Ezáltal háromdimenziós térképet készít a kozmoszról és víz után kutat majd saját galaxisunkban.
Kétmilliárd csillag megfigyelésével elkészítette galaxisunk legpontosabb 3D-térképét, és bár csak tíz éven át működött, még évtizedekig ellátja munkával a csillagászokat. Magyar kutatók meséltek az európai távcső elképesztő eredményeiről.
A Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont munkatársai az Euclid űrteleszkóp nemzetközi stábjában dolgozva bukkantak a gravitációs lencsére.
Egy friss kutatás szerint 50 millió évvel ezelőtt egy törpegalaxis találta el a Tejútrendszernél több mint kétszer nagyobb LEDA 1313424 galaxist, ami fiatal csillagoktól fénylő, koncentrikus gyűrűket alakított ki.
A Firefly Sparkle-nek elnevezett galaxist 600 millió évvel az ősrobbanás utáni állapotában látjuk, és vizsgálata a kutatók szerint segíthet megérteni, miként jött létre saját galaxisunk, a Tejútrendszer.
A James Webb űrtávcső mérései Kiss Csaba és kollégái szerint arra utalhatnak, hogy a Plútónál is messzebb keringő égitest felszínén jégvulkánok működnek.
A kutatók egyelőre nem értik, miként nőttek meg ezek a szupermasszív fekete lyukak által működtetett égitestek néhány százmillió évvel az ősrobbanás után, ha közben szinte semmi nincs körülöttük.
Molnár László, a HUN-REN CSFK Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézetének kutatója és kollégái azt állítják, hogy egy Naphoz hasonló csillag kering a rejtélyes vörös szuperóriás körül. Decemberben a Hubble űrtávcsővel nézhetik meg, tényleg így van-e.
Az Európai Űrügynökség Euclid űrtávcsövének 260 megfigyeléséből készült mozaikfelvételét kedden közölték. A hihetetlen részletességű kép vizsgálata a titokzatos sötét anyag és a sötét energia természetét segíthet feltárni a kutatóknak.
A csillagászok szerint az ősi galaxisban különösen masszív és forró csillagok találhatók, amik annyira felhevítik a körülöttük lévő gázt, hogy az náluk is fényesebben világít.
A Hubble űrtávcső 20 év alatt gyűjtött adatai kellettek hozzá, de úgy néz ki, kutatók végre tényleg találtak egy még a fekete lyukak között is titokzatosnak számító objektumot. Az Omega Centauri gömbhalmazban rejtőző égitest a galaxisok középpontjában található szupermasszív fekete lyukak születéséről is mesélhet.