„Elég mélyen vagyunk, de a magyar-ukrán kapcsolatokat egyszer még újjá lehet építeni”
A Qubit Live 9. eseménye, amelyre szeptember 10-én került sor, Oroszország Ukrajna elleni agressziójával foglalkozott, és a címe – mi más is lehetett volna – Háború és béke volt. Meghívott előadóink az Európa mindennapjait ma meghatározó háborút három eltérő aspektusból közelítették meg és vizsgálták: az aktuális harctéri helyzet felől, az Oroszországban zajló politikai és gazdasági folyamatok felől, illetve a világhelyzet összefüggésében. A napokban megosztjuk az eseményen elhangzott előadásokat és az est második felében zajló pódiumbeszélgetést, hogy azok is megnézhessék őket, akik nem tudtak részt venni a Qubit+ előfizetőinek meghirdetett, telt házas rendezvényünkön.
Az Ukrajnában zajló háborúról szóló Qubit Live esemény végén két meghívott előadónk válaszolt a nézők kérdéseire. Ezek leginkább a háború lehetséges befejezésére, illetve az azt követő helyzetre vonatkoztak, és azt is érintették, hogy az orosz társadalom mentalitása miként változhat majd meg, vagyis lehetséges-e valaha fordulat Oroszországban, létrejöhet-e ott nyugati értelemben vett szabad társadalom.
Felmerült az is, hogy Európa és Oroszország viszonya miként alakul a jövőben. Ezzel kapcsolatban Sz. Bíró Zoltán sorolt beszédes adatokat az energiakereskedelem területéről. „2021-ben az EU országai még 155 milliárd köbméter vezetékes orosz gázt vásároltak. Ez tavaly 28 milliárdra esett vissza” – mondta, és fel is sorolta, mely országok vesznek ma még egyáltalán orosz gázt.
Oroszország kínai és észak-koreai kapcsolatai is terítékre kerültek, főként a fegyvergyártás és kereskedelem vonatkozásában, de szóba esett az is, hogy a legfrissebb adatok alapján Ukrajna társadalma miként áll most a területvesztés, az erőszakos határváltoztatás kérdéséhez, miként viszonyul a Krímhez, illetve a Donbászhoz. Természetesen a magyar kormány pozíciója is foglalkoztatta a résztvevőket, és az orosz-magyar kapcsolatok körüli nyugtalanság vélhetően csak fokozódott azzal, hogy a napokban Orbán Balázs már kifejezetten arról beszélt, hogy hiba volt Ukrajnának védekeznie az orosz agresszióval szemben, és Magyarország nem tenne ilyet.
Az est végén Rácz András olyan kutatásokat ismertetett, amelyek szerint az ukránok leginkább Oroszországot, Belaruszt és harmadik helyen Magyarországot említik, ha Ukrajnával szemben ellenséges országokra kérdeznek rá a közvéleménykutatók. Ennek ellenére szerinte a magyar-ukrán kapcsolatok újjáépíthetők lesznek a háború végét követően. A jelenlevők az ukrajnai magyar kisebbségről is szót ejtettek: hányan harcolnak közülük a háborúban, hányan halhattak meg közülük, és kik azok az Ukrajna-szerte ismert és elismert kárpátaljai magyarok, akik sokat tettek az ország megvédéséért.
A nézők kérdései videó és podcast formájában is elérhetők. Nézd meg itt:
Hallgasd podcastjainkat Qubit+ tagsággal
Ha már van előfizetésed, lépj be vele. Ha még nincs, válassz csomagjaink közül!