A Kárpátok rézbányáiban találhatták fel a kereket 6000 évvel ezelőtt

A kerék kb. 6000 évvel ezelőtti feltalálása az emberiség történetének egyik legnagyobb technológiai áttörése, de a körülményei még mindig homályosak. Egy friss kutatás azonban segíthet az eredetének feltárásában: egy mérnökökből és egy történészből álló amerikai kutatócsoport elemzése azt az elméletet támasztja alá, miszerint i. e. 3900 körül a Kárpátokban dolgozó kelet-európai rézbányászok játszottak kulcsszerepet a kerék kifejlesztésében.

A kerekek és kerekes járművek rendkívül gyorsan terjedtek el a világban, ezért a pontos eredet meghatározása nehéz ügy – három jelentős elmélet létezik erről. Az első szerint a technika Mezopotámiában jelent meg először, és aztán terjedt át Európába, míg a második alapján a mai Törökország északi partjainál alakult ki.

A harmadik elméletet a New York-i Columbia Egyetem történészprofesszora, Richard Bulliet dobta be a közbeszédbe 2016-ban; ennek alapján időszámításunk előtt 4000 körül, amikor az oly népszerű réz lelőhelyeit egyre nehezebbé vált megtalálni, a bányászoknak mélyebbre és mélyebbre kellett ereszkedniük, majd onnan visszahozni a megszerzett érceket. Ez vezethette a kelet-európaiakat arra, hogy kifejlesszék a kezdeti szekereket – a Kárpátok területén találtak is ilyen, a modern csillékhez vagy bányakocsikhoz hasonlító szerkezeteket a bronzkor előtti időkből.

A kutatók most a számítógépes szerkezeti mechanika diszciplínáját alkalmazták a kerék fejlődésének vizsgálatához, és arra jutottak, hogy a kerék három kulcsfontosságú újításon keresztül fejlődött az egyszerű görgőkből az összetettebb kerék-tengely rendszerek felé: a barázdált görgők, a tengelyhez rögzített kerekek, majd a tengelytől függetlenül mozgó kerekek feltalálása révén.

Amellett, hogy a tanulmány alátámasztja, hogy a kerék a nagyobb energiahatékonyság és a bányászok környezetének való megfelelés (pl. a szűkebb járatokba való bejutás) érdekében fejlődött a kezdetekben, a kutatók megjegyzik, hogy a kerék evolúciója nem állt meg itt. Elég csak a radiális golyóscsapágyak feltalálására gondolni, amelyek a 19-20. században forradalmasították a közlekedést.

A kutatók ugyanakkor fenntartják annak a lehetőségét is, hogy – például a piramisokhoz hasonlóan – több civilizációban egy időben, de egymástól függetlenül fejlődött ki a kerék, ami számos korabeli építmény megalkotásának rejtélyeire is rávilágíthat.