Mélytengeri expedíció indul, hogy felfedjék, létezik-e a rejtélyes sötét oxigén
A mélytengeri bányászatot már nagyon is érdeklik az oxigént termelni képes polifémes rögök, egyesek azonban még mindig nem hisznek a jelenség létezésében.
A mélytengeri bányászatot már nagyon is érdeklik az oxigént termelni képes polifémes rögök, egyesek azonban még mindig nem hisznek a jelenség létezésében.
Egy friss tanulmány szerint a kitermelésre kiszemelt területen élő fajok mindössze 35 százalékánál vizsgálták, hogy hogyan hat rájuk a zajszennyezés, így a delfineken és a bálnákon kívül még sok vesztese lehet a bányászat megindításának.
A Skót Tengertudományi Szövetség tavalyi felfedezése átírta az élet eredetéről alkotott eddigi elképzeléseket, most a japán Nippon Foundation támogatásával megnyílt az út a további kutatások előtt.
Az USA Földtani Intézete január 16-án elsőként publikálta a potenciálisan kinyerhető lelőhelyek elhelyezkedését.
Egy mérnökökből és egy történészből álló amerikai kutatócsoport friss elemzése ezt az elméletet támasztja alá, szemben a mezopotámiai és anatóliai eredettel.
A világ ismert kobalt- és mangánkészletének fele az érzékeny afrikai ökoszisztémák alatt található.
A Mexikó és Hawaii közötti terület a mélytengeri bányászat miatt is érdekes, de egy friss kutatás több, a tudomány számára eddig ismeretlen fajt is felfedezett ott.
A világon először a norvég tenger mélyén kezdődik meg az érckitermelés. A környezetvédők aggódnak a vízi ökoszisztéma miatt.
A norvég parlament engedélyezte a sarkvidéki tengerfenéken található ásványkincsek felmérését, ezzel az ország egy lépéssel közelebb jutott a tengermélyi bányászathoz. A környezetvédők attól tartanak, hogy a kitermelés jóvátehetlen károkat okozhat a tengeri ökoszisztémákban.
Az arany értékét a tökéletessége adja: jó vezető, sokoldalú, korrózióálló és viszonylag ritka. A világűrben mégis lehet, hogy rengeteg van belőle, így a világgazdaság is beleremeghet, ha hirtelen beindul az aranyláz a Földhöz közel elhaladó kisbolygókon.
Új bányák megnyitása nélkül a kitermelés hatékonyabb, gazdaságosabb és kevésbé káros a környezetre.
Az elektromos járművek terjedése és a megújuló energia tárolásának igénye az akkumulátorgyártást is pörgeti, de a folyamatot fenntarthatóvá kell tenni, ami nem kis feladat – a nyersanyagok bányászata és a fémmegmunkálás bizony szénkibocsátással jár, és atomenergiára is szükség lesz. Megoldás: a körkörös gazdaság.
Megegyezésre jutott egymással a világ egyik legnagyobb bányavállalata, a Rio Tinto és az ausztrál Puuti Kunti Kurrama és Pinikura törzs: a cégnek kárpótlást kell fizetnie az őslakosoknak, amiért tavaly megsemmisítette az általuk szentként tisztelt építményeket.
A kínai pénzből és segítséggel gyártott, illetve pályára állított távérzékelő műholdat ugyan Addisz Abebából vezérlik, de egyes szakértők szerint Peking saját céljaira is felhasználhatja az űreszközt.
Az ember hajlamos azt hinni, hogy ha valamiből, hát homokból van elég a Földön. Nincs. Az évszázad közepére már ki is fogyhatunk belőle. Világméretű összefogás szükséges.