Az avantgárd művészek kimentek ugyan a külvárosba a munkásokhoz, de először kinevették őket. Ezért aztán megpróbálták közelíteni a művészetüket ahhoz, amit a mozgalmi közegben működtetni lehet – mondja Dobó Gábor irodalomtörténész, akinek kutatócsoportja 1,5 millió eurót nyert el az irányzat kutatására.
Egy mérnökökből és egy történészből álló amerikai kutatócsoport friss elemzése ezt az elméletet támasztja alá, szemben a mezopotámiai és anatóliai eredettel.
Magyarországon valamivel több mint két évvel csökkent a várható élettartam 2019 és 2021 között. Ebben több tényező is szerepet játszik, de a Nature-ben megjelent kutatás szerint az egyik legfontosabb a beoltottak száma volt az adott országban.
Magyar kutatók évtizedes adatsorok és éghajlati modellek alapján tételesen kimutatták, hogy a klímaváltozás hatványozottan sújtja a közép- és kelet-európai növénytermesztést. Pinke Zsolt, az ELTE Földrajz- és Földtudományi Intézetének tudományos főmunkatársa a lehetséges megoldást is felvázolta a Qubitnek.
Hiába állítja az ellenkezőjét Vlagyimir Putyin, az ukrán nyelv még véletlenül sem a Szovjetunió felbomlása utáni kreálmány, mondja Spiró György író, műfordító. A CEU Határtalan tudás sorozatának egyik keddi előadója szerint Lengyelország és Szlovákia példája is azt mutatja, hogy a nemzetté válás nem ért véget a 19. századi Európában.
Megeshet, hogy az az import német hústermék, amit legutóbb megvettünk egy német üzletláncnál, kizsákmányolt kelet-európai munkások keze által készült. A visszaéléseket csak súlyosbítja, hogy a világ egyik legjobban szabályozott gazdaságában követik el őket. Egy új törvény most leszámolna a gyakorlattal, de csak a német húsipart veszi célba, holott a kelet-európai munkavállalók sanyargatása a nyugat-európai országok más iparágaiban is elterjedt.
A politikai manőverezés közepette a térségben sokan idegesen várják a koronavírus-fertőzések elkerülhetetlen emelkedését. A lengyel orvosok még névvel nyilatkoznak. A Guardian budapesti és krakkói tudósítói vázolták fel olvasóiknak a kelet-európai koronavírus-helyzetet és annak várható fejleményeit.
Európa, köszöni, egyre jobban van, de ez a jóllét nem egyenletesen oszlik meg. A kelet-európai egészségügyi rendszerek össze sem hasonlíthatók a nyugatiakkal, számít az önpusztítás és az elhízás, de olyan tényezők is, mint a levegő minősége.
A magyarok harmada a létminimum alatt él, a nyugati fizetések megközelíthetetlennek tűnnek, hiányzik a szakszervezeti érdekérvényesítés. A monetáris unió és az egységes európai piac a leszakadt térségek felzárkózása helyett megszorításokat hozott – derült ki a Friedrich Ebert Stiftung konferenciáján.