4500 éves, erődített város maradványaira bukkantak a szaúdi sivatag egyik oázisában

Közel 4500 éves, erődített város maradványait fedezték fel Szaúd-Arábia egyik oázisában, ami fényt deríthet arra, hogyan tértek át a nomád életmódról a városokba szervezett életre az Arab-félszigeten. Az ország északnyugati részén található, fallal körülvett oázis, Khaybar területén eleinte vulkanikus bazalt kőzetek rejtették el az emberek elől az ősi várost, aztán jött egy francia régész és csapata, és mindent megváltoztatott.

A Guillaume Charloux által vezetett kutatásban légi megfigyelések alapján kezdték meg az ásatásokat, és egy kitűnően megtervezett, 14,5 kilométer hosszú fallal körülvett települést tártak fel, amelyet az időszámításunk előtti 2400 környékén, a korai bronzkorban építettek. A mintegy 500 lakosnak otthont adó település így az egyik legrégebbi ismert városi központ a régióban, aminek léte megkérdőjelezi azokat a korábbi feltételezéseket, amelyek szerint az Arab-félsziget északnyugati részét csak nomád pásztorok lakták.

photo_camera Az egykori al-Natah rekonstrukciója Forrás: Charloux et al., PLOS ONE, 2024

Az al-Natah névre keresztelt ókori városban jelentős építészeti maradványokat tártak fel, köztük olyan erős alapokat, amelyek akár emeletes házakat is elbírtak, ami egy szervezett, meghatározott lakóterekkel rendelkező közösség jelenlétére utal. A 2,6 hektáron elterülő városban nagyjából ötven ház állt, és egy domboldalra épített védőfal vette körül. A helyszínen egy nekropoliszban fém fegyvereket (pl. fejszéket és tőröket), valamint drágaköveket is találtak, ami egy társadalmilag fejlett, bizonyos fokú gazdasággal rendelkező közösség jelenlétére utal.

Az al-Natahból származó leletek egyedi modellt mutatnak az urbanizáció felé, ami különbözik a mezopotámiai vagy az egyiptomi városállamok gyors növekedésétől. Ez a lassú városiasodás valószínűleg erődített oázisok hálózatán keresztül alakult ki, amelyek tartották egymással a kapcsolatot – még ha a térséget valóban nomád csoportok lakhatták nagyobb számban. Ezek az oázisok fontos szerepet tölthettek be a korai kereskedelmi útvonalak, például a Dél-Arábiát a Földközi-tengerrel összekötő tömjénútvonal kialakításában.

***

Rendkívül izgalmas témát, az alvás és az álmodás folyamatát, valamint ezeknek a memóriánkra, a biológiai óránkra, sőt az egészségünkre és a betegségeinkre gyakorolt hatását vizsgáljuk a novemberi, csak Qubit+ tagoknak meghirdetett, exkluzív tudományos estünkön, a tizedik Qubit Live-on.

Velünk lesz Bódizs Róbert pszichológus, a Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézetének kutatási igazgatóhelyettese, Fabó Dániel neurológus szakorvos, a Semmelweis Egyetem Idegsebészeti és Neurointervenciós Klinika Epilepszia Centrumának vezetője és Ella Krisztina molekuláris biológus, a Semmelweis Egyetem Élettani Intézetének kutatója. Ha nem szeretnél lemaradni, iratkozz fel mielőbb a Qubit+-ra!