A Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján újabb tizenhat vonuló partimadárfajt soroltak át magasabb fenyegetettségi kategóriába, mert egyes állományaik kétharmadukra zsugorodtak, miközben a becslések szerint a madárfajok hatvan százalékának csökken a világállománya – tudatja sajtóközleményében a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME). A most magasabb fenyegetettségi kategóriákba átsorolt partimadárfajok között van a sarlós partfutó, az ezüstlile és havasi partfutó is, melyek hazánk területén is rendszeresen átvonulnak.

A 2024. október 21. és november 1. között megrendezett ENSZ Biológiai Sokféleség Csúcstalálkozón (COP16) Magyarország, mint az EU Tanácsának soros elnöke koordinálta és képviselte az uniós tagállamokat. Ökrös Oszkár, az Agrárminisztérium helyettes államtitkára nyitóbeszédében kiemelte, hogy a jövőben a konkrét intézkedésekre kell helyezni a hangsúlyt, hogy a tagországok globális közösségként léphessenek fel az élővilág pusztulásával, az éghajlatváltozással, a talajok és óceánok szennyezésével szemben. A biológiai sokféleség védelméről szóló 1992-es Riói Egyezmény kétévente megrendezésre kerülő konferenciájának helyszíne ezúttal Kolumbiában volt, a Föld egyik legnagyobb biodiverzitással rendelkező területén.

A biológiai sokféleség az emberek életének és megélhetésének is az alapja. A BirdLife International és partnerszervezetei – köztük az MME – a konferencia, valamint a Vörös Lista változása kapcsán felhívják a figyelmet az országhatárokon keresztül vonuló partimadár-populációk rendkívül aggasztó csökkenésére, amely nemcsak egyes fajokat, hanem egész életközösségeket sodor veszélybe. Felszólítják a kormányokat, hogy közösen tegyenek sürgős intézkedéseket a csökkenés megállítása érdekében.

A partimadarak helyzetéből látszik, hogy nem állunk jól a két évvel ezelőtt elfogadott globális vállalások teljesítésével, hogy 2030-ra bolygónk egyharmada védelemben részesüljön, jelentős lépéseket tegyünk a leromlott ökoszisztémák helyreállításában, fellépjünk az ismert fajok kihalásával szemben. Kiemelten fontosak azok az élőhelyek, amelyeket a vonuló madárfajok útjuk során évről évre pihenőhelyként használnak.

Martin Harper, a BirdLife International főigazgatója a következőképp fogalmazott: „A COP16 rá kell, hogy irányítsa a kormányok figyelmét arra, hogy a két évvel ezelőtt tett vállalásokat gyakorlati lépésekkel kell támogatni a katasztrofális mértékű populációcsökkenés visszafordítása érdekében. A szükséges finanszírozás mellett az eddiginél többet kell tenni a veszélyeztetett fajok megőrzése, a szárazföld és a vizek védelme és helyreállítása, valamint az élelmiszer, energia és ipari rendszereink átalakítása érdekében. Az országhatárokon, kontinenseken keresztül vonuló madarak állománycsökkenése olyan közös probléma, amely erős szimbóluma annak, hogy jelenleg kudarcot vallottunk."

A Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listája – nemzetközi együttműködésben folyamatosan gyűjtött adatok alapján – a ma élő fajokat nyolc fenyegetettségi kategóriába sorolja. Összegyűjti a fajok ökológiai igényeit, veszélyeztető tényezőit és a lehetséges védelmi intézkedéseket, ezáltal kulcsfontosságú a természetvédelmi sikerek és kudarcok nyomon követésében.

A madarak sokak által kedvelt, jól megfigyelhető élőlénycsoportként alkalmasak arra, hogy jelezzék számunkra a természet állapotát. A vonuló partimadarak állománycsökkenése mutatja az élőhelyek csökkenését, leromlását is, és ha ezt nem sikerül megállítanunk, visszafordítanunk, akkor az egész életközösségekre és ránk, emberekre nézve is súlyos következményekkel jár majd.

Forrás: MME