Kihalt a vékonycsőrű póling

Az IUCN vörös listáján a vékonycsőrű pólingot (Numenius tenuirostris) még csak súlyosan veszélyeztetettként szerepel (csökkenő, legfeljebb ötven egyedből álló állománnyal), de egy friss kutatás szerint már ennyi sem maradt: a faj 99,6 százalékos valószínűséggel teljesen kipusztult.

A tanulmány szerint az utolsó bizonyított észlelés 1995-ben történt Marokkóban, és bár a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület szerint valójában 2001-ben, Magyarországon látták a faj egy példányát utoljára, valószínű, hogy többet már nem láthatja senki, se Marokkóban, se Magyarországon.

A pólingok északon, Oroszország és Kazahsztán területén költöttek, de egykor egész Európában, Közép-Ázsiában és az Arab-félszigeten is elterjedtnek számítottak. Graeme M. Buchanan, a póling kihalásáról szóló tanulmány vezető szerzője szerint bár a hanyatlás már eltart egy ideje, a faj sorsa nagy valószínűséggel már 1995-ben megpecsételődött, nem sokkal később pedig már nem lehetett életképes populációról beszélni.

Klímaváltozás, vadászat, betegség

Bár 1995 óta több észlelésről is beszámoltak, Buchanan szerint ezek többségében nem készült olyan fotó az állatról, amelyen teljes egészében látszódna, és teljesen biztos lenne, hogy valóban vékonycsőrű pólingot láttak. Nicola Crockford, az oxfordi Vékonycsőrű Póling Munkacsoport elnöke szerint a faj kihalásáról szóló hírek azért is lesújtóak, mert a madárvédők már évtizedek óta dolgoznak a meglévő példányok megóvásán – de még csak megbízható észlelésről sem tudtak beszámolni az elmúlt két évtizedben. Bár a vékonycsőrű pólingnak már befellegzett, Crockford szerint a mostani lesújtó hírek jól mutatják, hogy milyen fontos a többi hasonló vándormadár, köztük az eurázsiai póling és a nagy goda megóvása.

Az nem világos, hogy pontosan mi okozta a pólingok vesztét, de az élőhelyük pusztítása bizonyára szerepet látszott benne: a tőzeglápokat, ahol költöttek, a mezőgazdaság fenyegeti, és a part menti vizes élőhelyek is egyre inkább visszaszorulnak. A faj kihalásában szerepet játszhatott még a környezetszennyezés, a betegségek és a klímaváltozás is, de hogy mekkora mértékben, azt már nem lehet kideríteni.

Buchanan szerint a vadászat is hozzájárulhatott a már eleve sérülékeny populáció további csökkenéséhez: a múzeumi példányok többségét is piacokról szerezték be a gyűjtemények, számos más vadmadár mellett a póling Olaszországban különösen népszerűnek számított.