A Mars-expedícióhoz hasonló hosszabb űrutazások erősen lassíthatják az asztronauták gondolkodását
A munkamemória, a feldolgozási sebesség és figyelem jelentős romlásáról számol be az a Frontiers in Phisiology folyóiratban november 20-án megjelent tanulmány, amely a hosszabb időtartamú űrutazások kognitív hatásait vizsgáló kutatás eredményeit ismerteti – írja a New Scientist.
Az amerikai űrügynökség, a NASA kutatói a Nemzetközi Űrállomáson (ISS) huzamosabb időt eltöltő 25 asztronauta kognitív teljesítményének vizsgálatával jutottak a Marsra tervezett missziók tekintetében nem éppen elhanyagolható eredményre.
A kutatók az indulás előtt, a küldetés ideje alatt és a landolás után tesztelték a kiválasztott űrhajósokat. Az vizsgálati eredmények szerint a feldolgozási sebességet, a munkamemóriát és a figyelmet felmérő tesztek elvégzése szignifikánsan több időt vett igénybe az űrben, mint a Földön, miközben a megoldások pontosságában nem mutatkozott különbség. A gondolkodás lelassulása a kutatók szerint nem párosult a kognitív képességek romlásával, ugyanakkor az eredmények felhívják a figyelmet a szélsőséges környezetben jelentkező negatív pszichológiai folyamatokra, amelyekkel az űrmissziók tervezői és tagjai sem igazán voltak eddig tisztában – szemben az olyan negatív fiziológiai folyamatokkal, mint amilyen például az izomvesztés vagy a szív- és érrendszert érintő kóros irányú változások.
Kutatók szerint a teszteken elért teljesítménynél jóval fontosabb, hogy az asztronauták felismerik-e a képességeikben beálló változást. Ismert jelenség ugyanis, hogy például az emberek többsége egyáltalán nem észleli magán a kialvatlanság teljesítménycsökkentő hatását. Márpedig az e téren tanúsított tudatosság különösen hasznos pszichológia muníció lehet a több hónapon, esetleg éven át tartó űrmissziók alatt.
Kapcsolódó cikkek a Qubiten: