A nők jobban viselhetik az űrutazást, mint a férfiak
Egy friss, az űrutazás hatásait vizsgáló kutatás szerint a nők a férfiaknál jobban viselik a világűrben tapasztalt stresszt, és gyorsabban is épülnek fel a Földre való visszatérésük után. Bár a vizsgálatban viszonylag kevés női űrhajós adatait tudták elemezni, ha a tendencia beigazolódik, az fontos tanulsággal szolgálhat az űrhajósok egészségügyi programjai, valamint a jövőbeli űrexpedíciók legénységének kiválasztása szempontjából.
„Úgy tűnik, hogy a férfiakra szinte minden sejttípus és mérőszám esetében nagyobb hatással van az űrutazás” – írják a kutatók a Nature Communications szaklapban kedden megjelent, az űrutazás emberi immunrendszerre gyakorolt hatásait vizsgáló tanulmányban. A tudósok azt nézték meg, hogyan reagált az űrrepülésre két férfi és két nő immunrendszere, amikor 2021-ben civilként körbeutazták a bolygót a SpaceX Inspiration4 küldetésén, majd az eredményeket 64 űrhajós korábbi adataival hasonlították össze.
A tanulmány kimutatta, hogy a férfiak génaktivitása jobban felborult, mint a nőké, és hogy a férfiaknál hosszabb időbe telt a Földre való visszatérés után, míg helyreállt a normális állapot. Az egyik érintett fehérje a véralvadás szempontjából létfontosságú fibrinogén volt.
Nem teljesen világos, hogy a nők miért lehetnek ellenállóbbak az űrrepülések hatásaival szemben, mint a férfiak, de a kutatást vezető Christopher Mason, a Cornell Egyetem orvosi karának fiziológusa szerint ezt akár a terhességgel is összefüggésbe lehet hozni. „Az a képesség, hogy valaki el tud viselni nagy élettani és folyadékdinamikai változásokat, nemcsak terhesség idején jön jól, de az űrrepüléssel járó stresszhatások kezelésében is segíthet” – mondta a kutató.
Ez azonban csak az egyike annak a több mint egy tucatnyi tanulmánynak, amelyek az Inspiration4 misszió résztvevőitől, illetve más, a Nemzetközi Űrállomáson legalább fél évet eltöltő űrhajósoktól származó adatokra épülnek. A mérések egy olyan űrbiológiai adatbázis alapját képzik, amelynek segítségével csökkenteni lehet majd a jövő Holdra vagy Marsra tartó űrhajósainak egészségügyi kockázatait.
Bár a NASA (Kínával és Európával egyetemben) már a következő évtizedben embereket küldene a Marsra, egy másik friss tanulmány komoly kétségeket vet fel egy ilyen hosszú, mélyűrbe tartó küldetés biztonságosságával kapcsolatban. A University College London kutatói egereken vizsgálták a (szimulált) galaktikus kozmikus sugárzás hatását, és megállapították, hogy az a dózis, amely az űrhajósokat érheti a Marsra tartó és az onnan visszatérő útjuk során, maradandó vesekárosodást okozhat, és megfelelő védelem nélkül a hazaúton már dialízisre lenne szükségük.
A sugárzás károsíthatja a mitokondriumokat, ami végső soron hozzájárulhat a veseelégtelenséghez – ráadásul mindez csak hónapokkal a sugárzásnak való kitettség után válhat nyilvánvalóvá. Az egyetem nefrológus professzora, Stephen Walsh szerint a galaktikus kozmikus sugarakkal további probléma, hogy még a védőpajzs sem állja az útját: a nagy energiájú sugarak a védekező felület anyagával érintkezve másodlagos sugárzást hozhatnak létre, amelyek még károsabbak lehetnek az űrhajón belüli környezetre, így magukra az űrhajósokra is.
Kapcsolódó cikkek a Qubiten:
