Újabb rejtélyes golyókat sodort partra a tenger Ausztráliában
„Az Új-dél-walesi Környezetvédelmi Hatóság (EPA) továbbra sem tud magyarázatot adni arra, hogy honnan származnak a zsírgolyók, és nem tudja szavatolni azt sem, hogy a Sydney környékén lévő strandokon biztonságos lenne a fürdés” – jelentette ki az új-dél-walesi Zöldek szóvivője, Sue Higginson, miután egy újabb Sydney melletti strandon hasonló rejtélyes golyók jelentek meg, mint októberben.
A korábbi golyók feketék voltak, ezért először azt feltételezték, hogy valamilyen kőolajszármazék kerülhetett a tengerbe, de az anyag részletes elemzése után kiderült, hogy nem ez a helyzet. Jon Beves, a nyomozást vezető vegyész szerint először az derült ki róluk, hogy irdatlanul büdösek, később pedig az is, hogy miért: a rejtélyes anyag nagyban hasonlít a csatornákban néha előforduló zsírhegyekhez, csak a tenger gombócokká formálta őket, és a zsírhegyekhez hasonlóan szappanból, hajból, zsírból, emberi ürülékből és egy sor hasonlóból állnak. Az anyagban vérnyomáscsökkentő gyógyszerek, THC és metamfetamin nyomait is fellelték. Az EPA a mostani golyókból is mintákat vett, amelyeket az előzőekhez hasonló alapos vizsgálatoknak vetnek alá, de még a korábbiakkal sem végeztek.
Nem tudják, honnan jöttek
A zöldek arra gyanakodnak, hogy a színbéli eltérés ellenére a mostani golyók is hasonlóak lehetnek, az EPA pedig lezárta az érintett partszakaszt. A vegyelemzés arra nem derített fényt, hogy honnan származhatnak, ez pedig Higginson szerint azért is aggasztó, mert a jelek szerint valahol nagy mennyiségű szennyvíz szivárog a tengerbe, de a hatóságok nem tesznek meg mindent azért, hogy kinyomozzák a szennyezés forrását.
A sydney-i vízművek novemberben kiadott közleményében leszögezte, hogy nem tudnak olyan incidensről, aminek következtében jelentős mennyiségű szennyvíz juthatott volna a tengerbe. Beves és kollégái a mostani golyók felbukkanásáig az előzőekkel foglalkoztak, de még egy korábbi adag is vár rájuk, ha ezek elemzésével is végeznek, megállapíthatják, hogy vajon van-e közük egymáshoz – azt viszont, hogy honnan származnak, csak akkor lehetne megállapítani, ha egy onnan vett mintával is össze tudnák vetni az összetételüket.