Tudományos áttörés: a lerészegedés növeli az idegenek iránti bizalmat
Pozitív és szignifikáns kapcsolat mutatható ki az alkoholmérgezés foka és a közös alkoholfogyasztásban részt vevők egymás iránti bizalma között, ugyanakkor a részegség mértéke és a mások irányában táplált általános bizalom között nincs közvetlen kapcsolat – derül ki a Corvinus Egyetem kutatóinak a Journal of Behavioral and Experimental Economics folyóiratban most közölt tanulmányából.
Az egyetem hétfői közleménye szerint Giuseppe Attanasi a római Sapienza Egyetem és a Corvinus professzora munkatársaival a salentói fesztivál közönségének 1800 fős mintáján a mások iránt mutatott bizalom különböző típusait vizsgálták. Az alkoholos befolyásoltságtag objektív mértékét szondáztatással meghatározó kutatók a saját részegségük mértékéről önbevallással nyilatkozó válaszadókat arra kérték, hogy értékeljék a mások iránt általában táplált, illetve a velük közös élményben osztozó idegenekkel (vagyis a fesztiválozókkal) kapcsolatos bizalmukat az alkoholfogyasztás függvényében.
A „kutatás egyfajta belső csoportképződést valószínűsít, ahol az ivók egyre jobban bíznak a többi résztvevőben és más ivókban, mivel mindannyian egy közös esemény részei” – idézi a közlemény Attanasi professzor összegzését.
Az általános bizalom érzetének szintje viszont csökken, „ha az egyén azt hiszi, hogy mások részegek, függetlenül attól, hogy azok valóban részegek-e”. A kutatók úgy vélik, hogy „mivel az alkoholfogyasztás segít az egyénnek jobban megbízni valakiben, aki szintén iszik (és aki az egyén vélekedése szerint többet iszik nála), ez úgy tekinthető, hogy az egyén csoportos viselkedésként fogadja el az ivást. Ha az alkoholfogyasztást az ugyanahhoz a csoporthoz való tartozás jeleként érzékelik, ez megmagyarázhatja, hogy miért magasabb a bizalmi szintjük más ivók iránt az adott eseményen”.
Kapcsolódó cikkek a Qubiten: