A nőkre épültek a 2000 évvel ezelőtti kelta társadalmak Britanniában

Friss kutatások szerint a vaskori Britannia egy olyan matrilokális társadalom volt, ahol a nők vérvonalára épültek a közösségek, és a férfiak a feleségük családjába házasodtak be – írja a BBC. A dublini Trinity College kutatói 57, Dorset megyében feltárt csontvázból származó DNS-mintákat vizsgáltak, és az eredmények alapján arra következtetnek, hogy a korabeli nők földet, vagyont és státuszt adtak át lányaiknak, és ők alakították a társadalmak fejlődését.

Ez az első olyan kutatás, ami ilyen kiemelt szerepet állapít meg a nőknek európai társadalmakban: a DNS-elemzés szerint a vizsgált közösségekben a nők többsége vérrokonságban állt egymással, míg a férfiak Y kromoszómájának változatossága azt jelezte, hogy a férfiak családon kívülről érkeztek.

A dorseti agyagos talajban rendkívül jó állapotban megőrződött csontvázak a durotriges nevű kelta törzshöz tartoztak, és az i. e. 100 és i. sz. 100 közötti időszakra datálhatók.

A kutatók megfigyelték, hogy a nők sírjába gyakrabban temettek vagyontárgyakat, ami magasabb státuszra utal – és mivel más, cornwalli és yorkshire-i temetőkben is hasonló mintákat azonosítottak, a matrilokális társadalmak szélesebb körben is elterjedhettek Britanniában ebben a korszakban.

A DNS-eredmények így összhangban vannak azokkal az írott forrásokkal, amelyek a kelta Britannia nagyhatalmú asszonyairól szólnak – ilyen például az icenusok királynője, Boudica története, aki jelentős törzsi felkelést vezetett a meszálló római erők ellen. A római írások egyébként gyakran gúnyolódtak a brit nők befolyásán, azt ugyanis barbár gyakorlatnak tekintették Róma patriarchális normáival szemben.

A Nature-ben megjelent kutatási eredmények azonban arra utalnak, hogy az ilyen matrilokális közösségek elősegítették az egységet és csökkentették a belső konfliktusokat – valószínűleg a férfi rokonok térbeli szétszóródása miatt.