Hihetetlenül ritka kelta csatakürtre bukkantak Angliában
Ez mindössze a harmadik, és az eddigi legnagyobb épségben megőrződött hasonló vaskori lelet, amit Nagy-Britanniában találtak.
kelta
Nadrág nélküli harcosok, kelta aranyra szakosodott modern bűnbandák – mi folyhatott Manchingban?
A mai Bajorország területén az időszámításunk előtti 1. és 3. század között virágzó kelta település állt, ahol a fénykorban nagyjából tízezren élhettek. A legutóbbi ásatások során 40 ezer leletet tártak fel, köztük egy csodásan kidolgozott, rejtélyes szobrocskát is, ami egy nadrág nélküli harcost ábrázol.
Fény derült a jersey-i kelta kincs titkára
A hetvenezer ezüstpénzből álló leletre 2012-ben találtak rá egy mezőn, egy friss kutatásból kiderült, hogy a mai Franciaország területéről származó kincset a rómaiak elől menekítették Jersey szigetére, amit a leletek tanúsága szerint szent helyként tiszteltek.
Feláldozták az északír mocsárból előkerült fiatal nőt
A 2023-ban megtalált testről korábban azt hitték, hogy egy tizenéves fiúé, most az is kiderült, hogy egy 17 és 22 év közötti fiatal nő volt az áldozat, akit lefejeztek, mielőtt a mocsárba vetettek volna.
A nőkre épültek a 2000 évvel ezelőtti kelta társadalmak Britanniában
Kutatók 57 csontvázból származó DNS-minták elemzésével mutatták ki, hogy a vaskori briteknél a férfiak házasodtak be a nők családjába, és a matrilokális közösségekben kevesebb volt a belső konfliktus.
Éljen május elseje, Bel napisten ünnepe!
Nincs új a nap alatt: a munka ünnepe, a sör-virsli és a dodzsem előtt évezredekkel már számos kultúrkörben fontos ünnepnek számított május elseje – a keltáknak egyenesen az év egyik legjelentősebb eseménye volt.
Kelta istenek vagy egy fejlett ősi civilizáció tagjai alkották az Írországot meghódító Danu népét?
A közmondásos kelta homály talán a Tuatha Dé Danann körül a legsűrűbb: különböző megfejtések szerint Görögországból, Norvégiából, vagy egyenesen Atlantiszról érkezhettek ír földre, míg mások úgy tartják, hogy istenekről vagy űrlényekről van szó. De mit tudunk róluk valójában?
Új kelta király nyomaira bukkant egy fémdetektoros hobbista
Egy eddig ismeretlen vaskori király neve áll azon az érmén, amit egy fémkeresős kutató talált egy hampshire-i mezőn, a felfedezés átírhatja a történelemkönyveket. A pénzt most bocsátották árverésre.
Mintegy 2300 éves üvegműhelyt tártak fel a mai Szlovákia területén
Cseh régészek kelta érméket találtak a világ egyik legrégibb, vaskori üvegműhelyében, ami az ókori Borostyánút egyik fontos településén működött.
Évezredes régészeti rejtély: mit keresnek az elgörbített kardok a halottak mellett?
Egy bajor tűzszerészcsapat világháborús bombák után kutatott München mellett, de robbanószer helyett egy kelta sírt talált, benne egy gondosan összehajtott karddal. Ázsiától Skandináviáig gyakori szokás volt szándékosan tönkretenni a fegyvereket, mielőtt eltemették őket, de hogy miért, arról a régészek a mai napig vitatkoznak.
Friss kutatás visz közelebb a hátborzongató épségben megmaradt lápi múmiák rejtélyéhez
A lindow-i embert megfojtották, agyonverték és átvágták a nyakát, a tollundi embert kötéllel a nyakán, sapkában dobták a mocsárba. A tökéletesen, gyomortartalmukkal együtt konzerválódott holttestek aranybányát jelentenek a régészeknek és a kultúrtörténészeknek.
Ki lehet ez a vaskori szarvas alak? A régészek a nagyközönség segítségét kérik
Egy shropshire-i feltáráson egy különös, faragott kő került elő. A lelet a vaskorból, időszámításunk előtt 500 körülről származik, de nem igazán hasonlít az akkori istenábrázolásokhoz, ezért a régészek és a Shropshire-i Tanács a műkedvelők segítségét kérik, hátha látott már valaki valahol valami ilyesmit.
Vár állott, mostanra kőhalom sem maradt belőle: a Csikóvár kalandos története
Számtalan olyan helységnév létezik Magyarországon, amiben szerepel a vár, a szék vagy a malom szó, még sincs ott se vár, se szék, se malom. Magamban a Pomázhoz közeli Csikóvárat is ide soroltam, de legnagyobb megdöbbenésemre az 556 méter magas vulkanikus hegy tetején valaha valóban állt egy vár. Hogy került oda, és hová tűnt?
Már a vikingek előtt is éltek emberek a Feröer-szigeteken
A kutatók eddig azt hitték, hogy a sziget első lakói a 850 körül érkező viking hajósok voltak, de több nyom is arra utal, hogy háromszáz évvel az érkezésük előtt már laktak a szigeten, sőt, birkát is tartottak. Birka még mindig van, és még az is lehet, hogy még maga Szent Brendan vitte magával az ötödik században.
Puska, szörp, síp, lekvár, pestis: mindenre és minden ellen is beválik a szezon sztárja, a bodza
Megóvja a jószágot a féregtől, megmondja, ki a boszorkány a faluban, előzi az ördögöt, szerencsét hoz a friss házasoknak, és alig létezik betegség, amit a babonák szerint ne gyógyítana: virágzik a bodza!