Az ukrán felsőoktatásban állandósult a háború élménye: ha megszólal a légiriadó, akkor a laborkísérletet is félbe kell szakítani, és irány az óvóhely, míg az online oktatást áramkimaradások zavarják, így a hallgatók inkább gyertyafényben bújják a tankönyveket.
Már csak öt olyan egyetem maradt Magyarországon, ami nem esett át a hazai felsőoktatási intézményeket elszigetelő modellváltáson. Európa egyre messzebb kerül; a kutatói hálózat frissen kinevezett elnöke az ázsiai kistigrisekkel példálózik. Mi vár az ELTE-re és a BME-re?
Derült égből villámcsapásként érte a magyar egyetemeket az Európai Unió Tanácsának döntése, ami felfüggeszti az alapítványi fenntartású felsőoktatási intézmények részvételét a népszerű és sikeres Erasmus+ programban. Az intézkedés célpontja a basáskodó magyar állam, a járulékos áldozatok a külföldön tanulni vágyó diákok.
Az elmúlt évtizedekben az egyetemek a vállalati szférát mímelő átalakítások mentén a hallgatói elégedettséget üldöző neoliberális diplomagyárakká, a kutatóközpontok pedig a tudománymetriai mutatók megszállottjaiként üzleti modell alapján működő tudástermelő üzemekké alakultak, állítja Peter Fleming ausztrál professzor az egyetemek halálát bemutató könyvében. Igaza van?
A Magyar Tudományos Akadémia elnöksége szerint a viharos gyorsasággal átalakított egyetemek új vezető testületei ne döntsenek szakok és karok létesítéséről, megszüntetéséről, de az egyetemi vezetők, professzorok kinevezéséről sem.
Több mint hatvanezer tartózkodási engedélyt adtak ki tavaly Magyarországon nem uniós állampolgároknak, ez az EU-átlagnak felel meg, és csaknem háromszor annyi, mint 2015-ben volt. A legtöbben ukrán vendégmunkások, de több mint tízezer külföldi diákot is idecsábítottak a nekik szóló felsőoktatási programok, főként Kínából, Törökországból és az USA-ból.
A közel egymillió Amerikában tanuló diákot érintő eredeti verdikt szerint a külföldi egyetemistáknak el kellett volna hagyniuk az Egyesült Államokat, ha nem iratkoznak át egy személyes oktatást folytató intézménybe.
Óriási anyagi csapást mérne az amerikai egyetemekre a külföldi diákok hazaküldése, emellett attól tartanak, így akarják újranyitásra kényszeríteni őket, holott ők fontolva haladnának. Beperelték tehát a rendeletet jegyző hatóságot.
A tavalyi 470. helyről az 501-510. helyre csúszott a Szegedi Tudományegyetem a mérvadó QS egyetemi rangsorban, de még így is ez a legjobban szereplő magyar intézmény. A tudományterületekre bontott listákon csak a CEU-nak sikerült a legjobb kétszáz közé kerülnie a magyar egyetemek közül.
A magukat tandíjakból fenntartó felsőoktatási intézmények jó része áldozatául eshet a krízisnek, de a járványt és a vele járó gazdasági visszaesést túlélő egyetemeken is lesznek olyan változások, amelyek hosszú időre velünk maradnak.
Az amerikai egyetemeken racionalizálni kell a járvány miatt, mert könnyen lehet, hogy nem lesz, aki ellássa a kísérleti állatokat. Sok kutatónak kellett az elmúlt hetekben nehéz döntést hoznia.
A hatékony tudományszervezéshez elég, ha autonómiát biztosítanak a kutatóknak – hangzott el a holland óriáskiadó, az Elsevier budapesti konferenciáján. De milyen eszközökkel lehet mérni a tudományos teljesítményt, és milyen esélyekkel indulnak a magyar intézmények és kutatók a nemzetközi versenyben?
A magyar egyetemek közül egyedül a Semmelweisnek sikerült javítania, a BME és a Szegedi Egyetem különösen sokat csúszott. Sovány vigasz, hogy a régió összes intéménye leszerepelt. A műszaki oktatást kínáló intézmények buktak a legnagyobbat.