A HUN-REN átalakítása a magyar kutatás jövőjét teszi kockára, állítja a kutatói érdekvédelmi szervezet.
Pottelsberghe augusztus 1-jétől négy évig látja majd el az egyetem rektori és elnöki feladatait. A célja, hogy a Budapest Corvinus Egyetem Európa legjobb, legvonzóbb egyetemei közé tartozzon.
A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem szenátusa a Villamosmérnöki és Informatikai Kar dékánjának szavazott bizalmat a hétfői rektorválasztáson.
A Műegyetem április 29-én, hétfőn tartott szenátusi ülésén elhangzottak szerint Czigány Tibor „13 év tanszékvezetés, 7 év dékánság és 3 év rektorság” után csak az oktató-kutatói munkáját kívánja folytatni.
Az ELTE és a BME és a Zeneakadémia után azon az MKE-n is béremelést követelnek, amely 2018 óta változatlan költségkerettel működik.
A Kari Tanács szerint a 2024-es költségvetés „nem teszi lehetővé még a jelenlegi, törvényben és egyetemi szabályokban rögzített, rendkívül alacsony bér kigazdálkodását sem”, és a helyzet már a „kollégák személyes gazdasági ellehetetlenülését jelenti”.
Az arcpirítóan alacsony fizetések miatt tavaly novemberben már tartós élelmiszer-gyűjtést is rendeztek a rászoruló matematikaoktatóknak a Műegyetemen, miközben az állami költségvetési tételek elenyésző részéből fedezni lehetne a BME nyílt levelében foglalt követeléseket.
A lap kormányközeli forrásokra hivatkozva azt írja, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem kisajátíthatja az elitpedagógus-képzést, míg a hátrányos helyzetű gyerekek tanítóit egyházi egyetemeken képeznék ki.
Már csak öt olyan egyetem maradt Magyarországon, ami nem esett át a hazai felsőoktatási intézményeket elszigetelő modellváltáson. Európa egyre messzebb kerül; a kutatói hálózat frissen kinevezett elnöke az ázsiai kistigrisekkel példálózik. Mi vár az ELTE-re és a BME-re?