Új elmélet született a pénz eredetéről

Az ősi gazdasági rendszereket kutató svéd régész, Mikael Fauvelle új tanulmánya megkérdőjelezi a pénz eredetére vonatkozó hagyományos elméleteket, és felveti, hogy a korai pénzrendszerek nem a helyi cserekereskedelem vagy az állami adóztatás, hanem a távolsági kereskedelem elősegítésére alakultak ki.

A Lundi Egyetem kutatója szerint az államok előtti társadalmaknak szabványosított fizetőeszközre volt szükségük, hogy megkönnyítsék a hatalmas kereskedelmi hálózatokon keresztüli árucserét, ahol a bizalmon alapuló, lokálisan működő cserekereskedelem nem volt praktikus. Fauvelle az észak-amerikai őslakosok által használt kagylógyöngyök és az Európában talált bronzrudakat hozza fel példának olyan tárgyakra, amelyeket jóval az államok megjelenése előtt használtak pénz gyanánt.

Az amerikai kontinens európai felfedezőinek feljegyzései több ezer kilométeren elterülő kereskedelmi hálózatokat írnak le, ahol a kagylógyöngyök hivatalos fizetőeszközként szolgáltak, átlépve a különböző nyelvi és társadalmi határokat. Ugyanez volt a szerepe a bronzkori Európában szabványosított bronz- és rézrudaknak, amelyek lehetővé tették a távoli régiók közötti kereskedelmet.

A sziklarajzok és a régészeti leletek Fauvelle szerint arra utalnak, hogy az eredetileg külkereskedelmi célból kifejlesztett korai pénzrendszerek idővel befolyásolták a helyi gazdaságok belső működését, az adózást és a társadalmi hierarchiák kialakulását is. Utóbbira Kaliforniából származó bizonyítékokon keresztül mutat rá, ahol a kagylógyöngyökből álló vagyon felhalmozása egyes törzsfőnökök gazdasági felemelkedéséhez járult hozzá.