Mark Zuckerberg újra a képviselőház elé vonulhat: most épp a világ bankrendszerét felforgatni készülő Libra miatt kell magyarázkodnia. Egyes szakértők szerint ha nem működik együtt az Egyesült Államok törvényhozóival, a nagy dérrel-dúrral beharangozott projekt halott.
Kriptopénz ABC címmel jelent meg a magyar kisokos-enciklopédia a bitcoinfélék alapjairól, amelyben ugyan szó esik a digitális pénzek gyakori bírálatáról, de alapvetően optimista hangulatú: a szerzők reményei szerint az összeomlás-közeli állapot után jön a kiszámíthatóság korszaka, a bitkonszolidáció.
Az alapötlet annyi, hogy olyan egyszerűen lehessen pénzt küldeni, mint egy Messenger-üzenetet. A Facebook ezzel azt az 1,7 milliárd embert szeretné megcélozni, akinek nincs lehetősége bankszámlát nyitni. A globális fizetőeszköz azonban egyesek szerint csak egy újabb próbálkozás a digitális gyarmatosításra.
Az első érmék 1944-ben kerültek elő az ausztrál partokon, most egy régész újabbakra bukkant. Ha a vegyelemzés bebizonyítja, hogy a pénzt valóban a Kilwai Szultanátusban verték ezer évvel ezelőtt, az rossz hír Cook kapitány számára: könnyen lehet, hogy a portugál hajósok előbb jártak Ausztrálián, mint ő.
Hongkong új bankjegyeket hoz forgalomba, de nem mindenki elégedett a százdolláros bankóval: sokak szerint túlságosan hasonlít azokra a papírpénzekre, amelyeket hagyományosan az elhunytak tiszteletére égetnek. Van, aki nem is meri hazavinni a pénzt, attól tart, hogy balszerencsét hozna a házra.
Az Eurostat felmérése szerint az EU népességének harmada nem utazott el nyaralni 2016-ban, a vezető ok továbbra is a pénzhiány – de a svédek és a szlovákok egész egyszerűen szeretnek otthon maradni.
A jégben kimutatott ólomszennyezés mértékéből két kutató szerint kiderül, mikor mennyi pénzt vertek a rómaiak.