Egy kincsvadász két ritka aranypénzre bukkant III. Eduárd korából. Az érmék nagyon ritkák, a régészek azt feltételezik, hogy valaki vagy elveszíthette őket, vagy szándékosan rejtették el a kincset. Mindössze három félflorinos érme maradt fenn, most került elő a negyedik.
Az összeg az állami támogatásokat és segélyeket váltaná ki, és 18 év fölött mindenkinek automatikusan járna, aki elköltözött otthonról, és a tanulmányaiban vagy a munkában eljutott egy bizonyos pontra. A 20 ezer euróval feltöltött alapszámlát úgy találták ki, hogy az egyetem gyors elvégzését és a munkába lépést is ösztönözze.
Nemcsak az elvakult forradalmárok, de a megkérdőjelezhetetlen erkölcsű művészek is sokszor a gonosz megtestesülésének és az emberiség ellenségének tekintik a tulajdont és pénzt. Mikor és miért sétáltak bele őseink ebbe a csapdába?
Korábban úgy tartották, hogy a pénz csak egy bizonyos pontig biztosít jobb, problémamentesebb életet, de egy friss, több mint 30 ezer ember jólétét követő amerikai kutatás most azt találta, hogy minél gazdagabb valaki, annál boldogabb.
Halmokban állnak a régészeti lelőhelyeken azok a bronzkori öntvények és baltafejek, amelyek a kutatók szerint Közép-Európa első fizetőeszközei között lehettek.
Két érme áthelyezésével érd el, hogy az érmék továbbra is négyzetrácsos mintázatban helyezkedjenek el, és legyen három sor és három oszlop, amelyek mindegyikében van három érme, de legyen egy a rácshoz illeszkedő átló is, amiben viszont öt érme helyezkedik el.
Át tudsz helyezni egyetlen érmét az asztalon úgy, hogy két oszlopban és két sorban is legyen négy pénzérme?
A vuhani Kingold Jewelry több mint 700 milliárd forint értékben fedezett hiteleket a 83 tonnányi állítólagos aranykészletével, amiről most kiderült, hogy csak arannyal bevont réz.
Két éven keresztül 2000 finn munkanélküli kapott havi 175 ezer forintnak megfelelő összeget, és bár ez a munkavállalási kedvet nem erősítette jelentős mértékben, a résztvevők mentális egészsége javult, önállóságuk nőtt. A gazdasági válság miatt több országban újra szorgalmazzák a feltétel nélküli alapjövedelem bevezetését.
Mark Zuckerberg újra a képviselőház elé vonulhat: most épp a világ bankrendszerét felforgatni készülő Libra miatt kell magyarázkodnia. Egyes szakértők szerint ha nem működik együtt az Egyesült Államok törvényhozóival, a nagy dérrel-dúrral beharangozott projekt halott.
Kriptopénz ABC címmel jelent meg a magyar kisokos-enciklopédia a bitcoinfélék alapjairól, amelyben ugyan szó esik a digitális pénzek gyakori bírálatáról, de alapvetően optimista hangulatú: a szerzők reményei szerint az összeomlás-közeli állapot után jön a kiszámíthatóság korszaka, a bitkonszolidáció.
Az alapötlet annyi, hogy olyan egyszerűen lehessen pénzt küldeni, mint egy Messenger-üzenetet. A Facebook ezzel azt az 1,7 milliárd embert szeretné megcélozni, akinek nincs lehetősége bankszámlát nyitni. A globális fizetőeszköz azonban egyesek szerint csak egy újabb próbálkozás a digitális gyarmatosításra.
Az első érmék 1944-ben kerültek elő az ausztrál partokon, most egy régész újabbakra bukkant. Ha a vegyelemzés bebizonyítja, hogy a pénzt valóban a Kilwai Szultanátusban verték ezer évvel ezelőtt, az rossz hír Cook kapitány számára: könnyen lehet, hogy a portugál hajósok előbb jártak Ausztrálián, mint ő.
Hongkong új bankjegyeket hoz forgalomba, de nem mindenki elégedett a százdolláros bankóval: sokak szerint túlságosan hasonlít azokra a papírpénzekre, amelyeket hagyományosan az elhunytak tiszteletére égetnek. Van, aki nem is meri hazavinni a pénzt, attól tart, hogy balszerencsét hozna a házra.
Az Eurostat felmérése szerint az EU népességének harmada nem utazott el nyaralni 2016-ban, a vezető ok továbbra is a pénzhiány – de a svédek és a szlovákok egész egyszerűen szeretnek otthon maradni.
A jégben kimutatott ólomszennyezés mértékéből két kutató szerint kiderül, mikor mennyi pénzt vertek a rómaiak.