Rendkívül ritka dinoszaurusz fosszíliára bukkantak Marokkóban, ami segíthet összerakni a madármedencéjű növényevők korai evolúcióját
- Link másolása
- X (Twitter)
- Tumblr
Hihetetlenül ritka fosszíliára bukkantak őslénykutatók Marokkóban, ami megvilágítja a madármedencéjű (Ornithischia) növényevő dinoszauruszok korai evolúcióját – írta meg hétfőn az IFL Science.
A brit és marokkói paleontológusok Susannah Maidment, a londoni Természettudományi Múzeum kutatójának vezetésével az eddigi legősibb Cerapoda növényevő dinoszaurusz combcsontját fedezték fel a Középső-Atlasz hegységben.
A Cerapoda dinoszauruszok viszonylag kis termetű növényevők voltak és korai képviselőik jellemzően két lábon jártak. A csoport a középső jurában jelent meg, és tagjai közé olyan ikonikus kréta időszaki dinoszauruszok tartoznak, mint az Iguanodon, a Pachycephalosaurus vagy a Triceratops.
A combcsont töredék egy 168 millió éves, középső jura időszaki rétegből került elő – és így 2 millió évvel idősebb, mint az eddigi legkorábbi Cerapoda fosszília, egy Iguanodontia csont.
„Ezt megelőzően is voltak bizonyítékaink arra fosszílizálódott lábnyomoknak köszönhetően, hogy az Ornithopoda [„madárlábú”] dinoszauruszok valószínűleg már ekkor kialakulhattak, de ez a legkorábbi csontfosszília, ami eddig előkerült” – mondta Maidment.
A kutatók a március közepén, a Royal Society Open Science folyóiratban publikált tanulmányukban megjegyzik, hogy az El Mers III formációban, ahonnan a mostani csonttöredék is előkerült, fedezték fel a legősibb Ankylosaurus páncélozott dinoszauruszt, és az egyik legősibb Stegosaurust is. Ezért úgy vélik, hogy ennek a marokkói formációnak a további feltárása elvezethet a madármedencéjű dinoszaruszok evolúciójának jobb megértéséhez.
A madármedencéjű dinoszauruszok elnevezés abból ered, hogy medenceszerkezetük felszínesen a madarakéra emlékeztet. A madarak viszont egy másik evolúciós leágazáshoz, a theropodák közé tartoznak a dinoszauruszokon belül, így csak távoli rokonai a madármedencéjűeknek.
Kapcsolódó cikkek a Qubiten:
Íme a Vegavis iaai, a modern madarak legősibb ismert képviselője
A 69 millió évvel ezelőtt élt, mai búvár- és vöcsökfélékre emlékeztető madár halakra és más apró állatokra vadászott az Antarktisz körüli vizekben. Egy friss kutatás egy szinte teljes épségben megmaradt koponya alapján hosszú viták után tisztázta a faj rendszertani besorolását.
Hatalmas koponyára bukkantak Kínában, ami feltárta egy 200 millió éve élt dinoszaurusz titkait
Ritkának számít, hogy egy sauropodomorpha növényevő dinoszaurusz koponyája ilyen épségben megmaradjon. Az állat egy tavakkal és folyókkal tarkított tájon élhetett, ahol harasztokkal és nyitvatermőkkel táplálkozott.
Nem voltak válogatósak a korai dinoszauruszok, és így lettek 135 millió évre a szárazföldek urai
Európai őslénykutatók szokatlan módszerrel vizsgálták a dinoszauruszok felemelkedését: ürülék és hányás fosszíliákat elemeztek, amiből a dinoszauruszok és más állatok táplálkozására, valamint a környezetük megváltozására tudtak következtetni.
