Hihetetlenül ritka fosszíliára bukkantak őslénykutatók Marokkóban, ami megvilágítja a madármedencéjű (Ornithischia) növényevő dinoszauruszok korai evolúcióját – írta meg hétfőn az IFL Science.

A brit és marokkói paleontológusok Susannah Maidment, a londoni Természettudományi Múzeum kutatójának vezetésével az eddigi legősibb Cerapoda növényevő dinoszaurusz combcsontját fedezték fel a Középső-Atlasz hegységben.

A Cerapoda dinoszauruszok viszonylag kis termetű növényevők voltak és korai képviselőik jellemzően két lábon jártak. A csoport a középső jurában jelent meg, és tagjai közé olyan ikonikus kréta időszaki dinoszauruszok tartoznak, mint az Iguanodon, a Pachycephalosaurus vagy a Triceratops.

A combcsont töredék egy 168 millió éves, középső jura időszaki rétegből került elő – és így 2 millió évvel idősebb, mint az eddigi legkorábbi Cerapoda fosszília, egy Iguanodontia csont.

„Ezt megelőzően is voltak bizonyítékaink arra fosszílizálódott lábnyomoknak köszönhetően, hogy az Ornithopoda [„madárlábú”] dinoszauruszok valószínűleg már ekkor kialakulhattak, de ez a legkorábbi csontfosszília, ami eddig előkerült” – mondta Maidment.

A kutatók a március közepén, a Royal Society Open Science folyóiratban publikált tanulmányukban megjegyzik, hogy az El Mers III formációban, ahonnan a mostani csonttöredék is előkerült, fedezték fel a legősibb Ankylosaurus páncélozott dinoszauruszt, és az egyik legősibb Stegosaurust is. Ezért úgy vélik, hogy ennek a marokkói formációnak a további feltárása elvezethet a madármedencéjű dinoszaruszok evolúciójának jobb megértéséhez.

A madármedencéjű dinoszauruszok elnevezés abból ered, hogy medenceszerkezetük felszínesen a madarakéra emlékeztet. A madarak viszont egy másik evolúciós leágazáshoz, a theropodák közé tartoznak a dinoszauruszokon belül, így csak távoli rokonai a madármedencéjűeknek.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten: