Hatalmas dinoszauruszkoponyára bukkantak Kínában, ami viszonylag épségben vészelte át az elmúlt 200 millió évet – írta meg hétfőn a Live Science. A fosszília egy eddig ismeretlen sauropodomorpha növényevő dinoszauruszhoz tartozik, ami egykor majdnem olyan hosszú lehetett, mint egy nem csuklós autóbusz.

A ritka fosszíliát még 2007-ben fedezték fel az ország déli részén elterülő Jünnan tartományban található Lufeng Dinosaur National Geoparkban, de csak most írták le. A koponyából és kilenc nyaki csigolyából álló maradványok vizsgálata alapján Csang Csien-Nan, a Kínai Tudományos Akadémia Gerinces Paleontológiai Intézetének őslénykutatója és kollégái egy új fajt tudtak leírni, amit Lishulong wangi névre kereszteltek. Az állat a jura időszak elején élt, és annak a sauropodomorpha csoportnak a korai képviselőihez tartozott, ami magában foglalja az olyan, későbbi sauropoda dinoszauruszokat, mint a Diplodocus vagy a Brachiosaurus.

A tavaly december közepén a PeerJ folyóiratban közölt tanulmány szerint 10 méteres becsült hosszával az L. wangi a legnagyobb nem sauropoda sauropodomorpha dinoszaurusz, ami eddig a formációból előkerült. A jura időszak közepéig ennek az állatcsoportnak a tagjai voltak a legelterjedtebb közepes és nagy termetű növényevő dinoszauruszok, és több fosszíliájukat is megtalálták már a formációban. „A legfőbb táplálékforrásukat nyitvatermők és más, primitív növények adhatták, köztük valószínűleg harasztok, cikászok, páfrányfenyők és toboztermők” – mondta a Live Science-nek Csang.

A koponya ilyen szintű megőrződéséhez, ami ritkának számít a sauropodomorphák esetén, a régió finom szemcsés üledéke járulhatott hozzá, mondta Csang. A kutató szerint az egykori tájat formáló tavak és folyók által hátrahagyott agyag, homok és iszap megvédte a dinoszaurusz maradványait az eróziótól. Az üledékben található ásványok pedig beszivárogtak a csontjaiba, és hozzájárultak a fosszilizálódásához.

A sauropodamorphák különlegessége, hogy a későbbi sauropodákkal ellentétben még képesek voltak a két lábon járásra, ami a dinoszaurszok egyik ősi – és a madarak révén máig fennmaradt – bélyege. A kutatók ennél a fajnál végtagcsontok hiányában nem tudták meghatározni, hogy két vagy négy lábon járt-e. A faj legközelebbi rokona, a Yunnanosaurus, ami orrnyílásainak méretében tér el tőle, ugyanakkor részben négylábú volt – vagyis képes volt két és négy lábon is járni, így valószínűleg az L. wangi is így közlekedhetett a jura időszaki tájon.