Mi a közös egy Iguanodonban, egy Triceratopsban és egy Pachycephalosaurusban? Mindhárom közismert faj a jura időszaki Cerapoda növényevő dinoszauruszok leszármazottja. Egy friss felfedezés 168 millió évvel ezelőttre teszi a csoport megjelenését.
Kétmilliárd csillag megfigyelésével elkészítette galaxisunk legpontosabb 3D-térképét, és bár csak tíz éven át működött, még évtizedekig ellátja munkával a csillagászokat. Magyar kutatók meséltek az európai távcső elképesztő eredményeiről.
Az Albánia déli részén, egy négy éve felderített barlangban rejtőző termáltó majdnem kétszer akkora, mint a budapesti Molnár János-barlang termálvizes terme.
A WASP-127b szuperszonikus sebességgel mozgó, globális kiterjedésű légáramlása a leggyorsabb, amit csillagászok valaha bármelyik bolygón megfigyeltek.
Ritkának számít, hogy egy sauropodomorpha növényevő dinoszaurusz koponyája ilyen épségben megmaradjon. Az állat egy tavakkal és folyókkal tarkított tájon élhetett, ahol harasztokkal és nyitvatermőkkel táplálkozott.
A különleges sírt egy svájci-francia régészcsoport fedezte fel a Kairótól 30 kilométerre található Szakkara közelében. Az orvos titulusai alapján a királyi udvarban dolgozhatott, és valószínűleg elsőként II. Pepi fáraót gyógyíthatta.
Eddig dzsungel fedte el a Mexikó délkeleti részén található hatalmas ősi város romjait, de egy amerikai doktorandusz most LIDAR adatok böngészése közben teljesen véletlenül ráakadt.
Fidrich Róbert, ismert becenevén Fidusz október 24-én bukkant az ideiglenesen felfényesedő extragalaktikus objektumra, aminek robbanó csillag mivoltát egy hétfő esti olasz mérés erősítette meg.
Molnár László, a HUN-REN CSFK Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézetének kutatója és kollégái azt állítják, hogy egy Naphoz hasonló csillag kering a rejtélyes vörös szuperóriás körül. Decemberben a Hubble űrtávcsővel nézhetik meg, tényleg így van-e.
A hihetetlenül ritka, káprázatosan megőrződött fosszíliát a kutatók komputertomográfiával vizsgálták, ami feltárta belső szervrendszereinek szinte minden részletét.
Hét országnak, köztük három európainak van területi igénye az Antarktiszon, de ezeket az 1959-ben aláírt egyezmény befagyasztotta, és garantálta, hogy a déli kontinensen zavartalanul folyhasson a globális felmelegedés miatt ma kulcsfontosságú tudományos kutatás.
Csillagászok az amerikai űrügynökség TESS űrtávcsövével akadtak rá a kőzetbolygóra, amelynek felszínén 2300 Celsius-fok lehet.
A hajóépítéshez szükséges faanyag kereskedelme alapján az 1000 utáni években biztosan jártak Észak-Amerikában.
A világot bejáró szabólegénynek még szobrot is állítottak Baján, de ahogy a kalandjait leíró regény egyre népszerűbb lett, úgy lett egyre gyanúsabb a sztori. Mi igaz belőle?
Földi rádióteleszkópokkal találtak rá az új típusú gravitációs hullámokra, amiket a téridő fénysebességgel terjedő zavaraiként is lehet értelmezni. Elkészült galaxisunk első neutrínótérképe is.