A 13 ezer kilométeres kutatóexpedíción rengeteg fajt gyűjtöttek be, a kutatók becslései szerint ezek harmadát eddig még nem ismerte a tudomány. Az állatokat a szárazföldön taxonómusok azonosítják majd.
Az LHCb kísérletben három, korábban sosem észlelt szubatomi részecskét sikerült megfigyelni: a legelső tetrakvark-párt és egy újfajta pentakvarkot.
A Tegethoff gőzös 24 fős legénysége felfedezte a Ferenc József-földet, a Deák-szigetet, sőt egy délibáb miatt tévesen a Budapest-fokot is. Az, hogy két év alatt csak egy embert veszítettek el, a misszió egyetlen magyar résztvevőjének, Kepes Gyula hajóorvosnak volt köszönhető, aki tokaji aszúval, citromlével és káposztával védte társait a skorbut ellen.
Az Észak-Amerikában legjobban megőrződött mamutot kanadai bányászok találták meg a múlt héten. Íme Nun cho ga, a 30 ezer éves yukoni mamutbébi és még hat hasonlóan lenyűgöző lelet, amit az elmúlt években szabadítottak ki a kanadai és a szibériai permafrosztból.
James Cook a HMS Endeavour fedélzetén körbehajózta a Földet, feltérképezte Ausztrália keleti partvidékét, és még a Vénusz átvonulását is megfigyelte. Ausztrál kutatók szerint biztos, hogy a 2019-ben megtalált roncsok az Endeavour maradványai, de az amerikaiak szerint elhamarkodott a kijelentés, amit a politika és az érzelmek fűtöttek.
Sárneczky Krisztián január 2-án fedezte fel az év első üstökösét. A csillagászt a felfedezés folyamatáról, az üstökös eredetéről és a földközeli objektumok által a bolygónkra jelentett veszélyről kérdeztük, valamint arról, hogy a hozzá hasonló munkát végző csillagászoknak milyen szerepük lehet az aszteroidabányászat jövőjében.
Kedves Liolaemus warjantay, mutatkozz be szépen a Qubit olvasóinak!
Az Európai Űrügynökség szerint a kövekkel borított felszín alatt több millió, sőt akár több milliárd éves tórendszerek húzódhatnak meg, amelyek az élet jeleit rejthetik magukban.
Az óceániai felfedezők több száz évvel az európaiak előtt kapcsolatba kerültek az amerikai őslakosokkal, egy új genomvizsgálat szerint azonban hosszú együttélés helyett valószínűleg csak egy nagy találkozó történt.
Elméletben már Arisztotelész is rájött, hogy az Északi-sarkot ellensúlyoznia kell valaminek, de 1820-ig kellett várni arra, hogy az emberek megtudják, mit rejt az Ismeretlen Déli Föld néven megjelölt terület. 200 éve fedezték fel az Antarktiszt.
A Macrobdella mimicus több mint hét évtizedig titkolta kilétét.
Az apró parazita egy kártevőn élősködik, ez az első alkalom, hogy az ország vendégül láthat közülük egyet. A jószágot szerencsés módon épp a múzeum hártyásszárnyú osztályának kurátora találta meg a múzeumkertben.
Nem elég, hogy a Holdon is rég jártunk, az Antarktiszon sem lehet csak úgy szabadon mászkálni – mindez pedig a lapos Föld hívei szerint csak azért van, hogy a golyóbiznisz továbbra is tévedésben tartson bennünket.
Messzebb juthattak az ókori hajózó népek, mint korábban gondoltuk. Amerikában találtak nehezen magyarázható föníciai leleteket, ókori görög felfedezők pedig Észak-Európában kalandoztak. Az inkább szárazföldön hódító rómaiak a Nílus forrását keresték Afrikában, néhányan közülük pedig eljuthattak Kínába is.
A szakértők szerint a legősibb orangutánfajt fedezték fel egy szumátrai erdőben, alig 800 egyeddel, és ezzel egyből a legveszélyeztetettebb emberfélévé lépett elő.