Nem voltak válogatósak az első dinoszauruszok, és ez vezethetett el ahhoz, hogy a triász végére már ők uralták a szárazföldeket – állítja egy friss kutatás. A New Scientist szerdai cikke szerint erre a konklúzióra európai őslénykutatók szokatlan módszerrel, ürülék és hányás fosszíliák elemzésével jutottak.

„Teljesen új módon közelítettük meg a dinoszauruszok felemelkedésének kérdését. Megvizsgáltuk, mivel táplálkoztak, hogy ebből következtethessünk a dinoszauruszok ökológiai szerepére az evolúciójuk első 30 millió évében” – mondta a Reuters hírügynökségnek Martin Qvarnström, a szerdán a Nature folyóiratban közölt kutatás egyik szerzője.

A dinoszauruszok a triász időszakban, 230 millió évvel ezelőtt jelentek meg. Ekkor számtalan más négylábú állatcsoporttal osztoztak a szárazföldeken, köztük ősi kétéltűekkel, más hüllőkkel és emlősszerű állatokkal. Qvarnström és kollégái most azt állítják, hogy a dinoszauruszok változatos táplálkozása volt a sikerük egyik kulcsa, mert ezáltal át tudták vészelni a gyorsan változó ökoszisztéma viszontagságait, és közben nagyobbra tudtak nőni – így a jura elején, 200 millió évvel ezelőtt már ők dominálták a szárazföldeket.

Ahhoz, hogy megértsék a korai dinoszauruszok és kortársaik táplálkozását, a kutatók többek közt 532 ürülék és hányás fosszíliát tanulmányoztak a Lengyel Geológiai Intézet gyűjteményéből, amiket más szakemberek 1996-2017 között fedeztek fel lengyelországi lelőhelyeken. A kutatók meghatározták a minták korát, az alapján, hogy milyen geológiai rétegből származnak, majd méretük és alakjuk, valamint a lelőhelyen előkerült más bizonyítékok alapján megállapították, hogy milyen állathoz tartozhatnak. Ezután beszkennelték őket, és megnézték, mit rejtenek a belsejükben.

„Olyan lelőhelyeken, ahol ragadozó dinoszauruszok hagytak nyomokat és csontmaradványokat, megemésztetlen maradványokkal teli ürülékre bukkantunk. Néhány tele volt csontdarabkákkal, halmaradványokkal és fogakkal is” – mondta Grzegorz Niedźwiedzki, az Uppsalai Egyetem paleontológusa és a tanulmány egyik szerzője. Steve Brusatte, világhírű amerikai paleontológus az új vizsgálatot, amiben egy korábbi kollégája is részt vett, „innovatívnak” nevezte az X-en (korábban Twitter) publikált posztjában. „Fosszílizálódott ürülék és hányás megmutatja, hogyan vették át a dinoszauruszok az uralmat a bolygón: lassan, több tízmillió év alatt, ahogy új növényeket és rovarokat ettek” – írta Brusatte, aki maga is foglalkozik a dinoszauruszok korai evolúciójának kutatásával.

Az új vizsgálat szerint a dinoszauruszok felemelkedése valahogy így nézhetett ki: előbb a korai dinoszauruszok mindenevő ősei elkezdték kiszorítani a nem-dinoszaurusz négylábúakat, majd megjelentek az első ragadozó (Theropoda) és növényevő dinoszauruszok. Ekkor a fokozódó vulkáni aktivitás és a kőzetlemezek elmozdulása áradásokhoz és új vízi utak kialakulásához, valamint éghajlati változásokhoz vezetett.

Ez kihatott a növénytakaróra is, és utat nyitott nagyobb és változatosabb növényevő dinoszauruszok megjelenésének, miközben a megváltozó viszonyokhoz más állatok, mint az emlősszerűekhez tartozó dicynodonták kevésbé tudtak alkalmazkodni. A növényevők növekedésre válaszul a ragadozók mérete is megnőtt, és ezzel Qvarnström szerint a jura elejére lezárult a dinoszauruszok által uralt világba történő átmenet. A dinoszauruszok földi dominanciája közel 135 millió évig tartott, amíg a kréta végén a Chicxulub-kisbolygó becsapódása a madarak kivételével a csoportot el nem törölte bolygónkról.