Az Arizonában működő, az égboltot pásztázó sötétenergia-színképelemző műszerrel (DESI) végzett friss kutatások szerint gyengülni látszik a világegyetem tágulását mozgató titokzatos erő, a sötét energia. Ha ezt a felfedezést sikerül megerősíteni, azzal megdőlhetnek az univerzum sorsáról szóló, régóta fennálló elméletek, és elképzelhetővé válik a Nagy Reccs – vagyis az a kozmológiai forgatókönyv, amelyben az univerzum tágulása egy ponton megáll, majd a visszájára fordul, ami a világegyetem összeomlásához, önmagába roskadásához vezet.

A Santa Cruz-i Kaliforniai Egyetem kozmológusa, Alexie Leauthaud-Harnett az amerikai fizikusok társaságának éves csúcstalálkozóján elmondta, a friss eredmények azt a jelenleg uralkodó modellt kérdőjelezik meg, amely szerint a sötét energia állandó. A DESI-kutatás adatai arra utalnak, hogy a sötét energia erőssége akkor érte el a csúcspontját, amikor az univerzum a mai korának kb. 70 százalékánál járt, és azóta nagyjából 10 százalékkal gyengült. Ez azt jelenti, hogy a világegyetem még mindig tágul, de már nem olyan ütemben, mint 3-4 milliárd évvel ezelőtt – korábban ezt a következtetést vonta le a DESI első adatközléséből a Qubitnek nyilatkozó Kovács András, az MTA-CSFK Lendület Nagyskálás Szerkezet Kutatócsoport vezetője is.

A DESI-vel 15 millió galaxist sikerült feltérképezni 11 milliárd évet átölelően, amivel így a kozmosz eddigi legrészletesebb 3D-s térképét sikerült előállítani. Bár az ennek alapján számított eredmények még nem érték el az ahhoz szükséges bizonyossági szintet, hogy hivatalosan is felfedezésnek lehessen nevezni, a friss adatok nyomán több, korábban szkeptikus kutatónak is megváltozott az álláspontja.

A Guardian például az Edinburgh-i Egyetem kozmológusát, John Peacockot idézi, aki tavaly még szkeptikusan nyilatkozott a sötét energia evolúciójáról, de most azt mondja: „A szélsőséges állítások szélsőséges bizonyítékokat igényelnek. Szinte semmi olyan nincs a tudományban, amire feltenném a házamat, de erre az eredményre 1000 fontot feltennék.”

Nagy Fagy vagy Nagy Reccs?

A világegyetem végső sorsáról különböző forgatókönyvek léteznek a sötét energia erősségének változásától függően. Ha a sötét energia állandó vagy erősödik, az az univerzum örökké tartó tágulását eredményezné, ami azzal járna együtt, hogy a galaxisok addig távolodnak egymástól, amíg minden hideggé, sötétté és élettelenné válik benne – ez a Nagy Fagy (Big Freeze) elmélete, amelyben az atomok is széteshetnek, vagyis végül csak az üresség marad.

Ezzel szemben áll a sötét energia gyengülése által kiváltott egyik forgatókönyv, amelyben a gravitáció egy ponton megfordítja a tágulást, és az univerzum végül önmagába roskad – a Nagy Reccs (Big Crunch) elmélete szerint így a világegyetem egy sűrű, forró állapotba kerül, ami egy újabb ősrobbanáshoz vezethet.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten: