
Régóta fennálló kozmológiai elmélet dőlhet meg: friss adatok szerint gyengül az univerzum tágulásáért felelős sötét energia
Ha sikerül bizonyítani a felfedezést, akkor a Nagy Fagy helyett a Nagy Reccs lehet a világegyetem végső sorsa.
Ha sikerül bizonyítani a felfedezést, akkor a Nagy Fagy helyett a Nagy Reccs lehet a világegyetem végső sorsa.
Az Európai Űrügynökség szerdán tette közzé 2023-ban indított űrtávcsövének első nagy adatközlését, amiben kutatók mesterséges intelligencia és lelkes önkéntesek segítségével osztályoztak galaxisokat és akadtak a gravitációs lencsehatás nyomaira.
Az Európai Űrügynökség Euclid űrtávcsövének 260 megfigyeléséből készült mozaikfelvételét kedden közölték. A hihetetlen részletességű kép vizsgálata a titokzatos sötét anyag és a sötét energia természetét segíthet feltárni a kutatóknak.
Az Európai Űrügynökség által csütörtökön közzétett öt, különböző objektumokról készült felvétel a kutatók szerint igazolja a sötét anyagot és sötét energiát kutató Euclid példa nélküli képességeit.
A standard modellben a világegyetem gyorsulva tágul a végtelenségig, és fokozatosan egyre hűvösebb és sötétebb lesz. De mi van, ha valami nem stimmel az elfogadott kozmológiai modellel? Kovács András és kutatócsoportja a kozmikus voidok szimulálásával indul a rejtély nyomába.
A tavaly nyáron indított Euclid optikai elemeire jég rakódott le, így ki kellett olvasztani. A procedúrát hónapokig tervezgették a mérnökök, és végül sokkal jobban sikerült, mint várták.
Az univerzum 95 százalékát alkotó sötét energiáról és sötét anyagról szinte semmit sem tudunk – ezekre igyekszik fényt deríteni az európai gyártású űrteleszkóp.
Több mint egymilliárd galaxist vizsgál majd meg az Európai Űrügynökség teleszkópja, ami a James Webbel ellentétben nem a részletekre figyel, hanem hatalmas területeket térképez fel. Hatéves küldetése alatt az égbolt egyharmadát lefedi.
Az arizonai Mayall teleszkópra szerelt színképelemző műszer 5 év alatt 30 millió galaxis és kvazár pontos távolságát méri majd meg. Kovács András asztrofizikus szerint a DESI képes lehet kimutatni, ha a sötét energia az univerzum öregedésével változna.
A világhírű fizikus szerda este az MTA-n elevenítette fel, hogyan fedezték fel 1998-ban kollégáival, hogy a világegyetem egyre gyorsabban tágul. A Qubitnek Riess a kozmológusokat ma foglalkoztató „Hubble-feszültségről”, a sötét energia kutatásáról és a James Webb űrtávcső eredményeiről mesélt.
A Kanári-szigeteki Asztrofizikai Intézet kutatója, Kovács András és kollégái megerősítették egy hatalmas, az átlagosnál kevesebb galaxist tartalmazó tér létezését. Az Eridanus csillagkép felé található szupervoid révén megérthetjük az univerzum korai folyamatait és a sötét anyag természetét.
A jelenleg elfogadott kozmológiai modell szerint a sötét energia antigravitációs hatása miatt tágul egyre gyorsulva az univerzum. A gyorsulás sebességét most új módszerrel pontosította egy asztrofizikusokból és csillagászokból álló nemzetközi csapat.
72 titokzatos kozmológiai jelenség volt a 2018-as Európai Csillagászati és Űrkutatási Hét slágertémája. A szupernóvák fényerejével bíró, ám azoknál jóval rövidebb élettartamú felvillanások mibenléte még nem tisztázott, de a feltételezések szerint közük van az univerzum létét és működését alapvetően meghatározó rejtélyes sötét energiához.
Mi volt előbb, a fény, vagy a csillagok? Mit mondott Fridman, Einstein, Planck, és mit mondott az Úr? Rockenbauer professzor a sötét anyag nyomába ered, és kő kövön nem marad utána.