Először ismerte el az Egyesült Államok, hogy űrfegyvereket telepített és állított pályára a Föld körül
Az amerikai Űrhaderő védelmi fegyvereket telepített a űrbe, az orosz és kínai űrfegyverkezés ellensúlyozására.
Az amerikai Űrhaderő védelmi fegyvereket telepített a űrbe, az orosz és kínai űrfegyverkezés ellensúlyozására.
2025-ben újabb rekordot döntöttek a globális katonai kiadások: a csaknem 3000 milliárd dolláros összeg több mint felét öt ország költései teszik ki. Közben Európa önálló védelmi képességeket épít, Donald Trump pedig tovább lazítja a szálakat a NATO-val.
Az űrbéli rakétavédelmi rendszer több száz észlelő és támadó műholdból állna. Az aranykupolát a Reuters információi szerint három, az új kormányzathoz közel álló vállalat építené meg.
A gyémántporos vágótárcsával felszerelt eszközt hivatalosan mélytengeri bányászatra és roncsmentésre tervezték, de kiválóan alkalmas a tenger mélyén futó kommunikációs vagy áramkábelek 95 százalékának elmetszésére is. Peking szerint nem terveznek ilyesmit, más nagyhatalmak viszont úgy vélik, hogy már hozzá is kezdtek.
A katonai költségvetés jelentős növekedése, az F-35 vadászgépek beszerzése, valamint az új rakéta- és légvédelmi rendszerek fejlesztése egyértelműen arra utal, hogy a több évtizedes csönd után az ázsiai ország modern és ütőképes önvédelmi haderő kiépítésére törekszik.
A Google visszavonta ígéretét, miszerint nem használják fel az AI-t katonai célokra, miközben a techcégek minden személyes adatunkkal rendelkeznek. Az Embertelen tervezés című kiállítás megnyitóján a Stop Killer Robots aktivistáival beszéltük át, hol a határ ember és gép között.
A világ 9 atomhatalmában minden másodpercben egymillió forintnyi pénzt fordítottak az arzenál fenntartására és bővítésére 2023-ban.
Az Egyesült Államok az elmúlt hónapokban végrehajtott sikeres orosz és kínai tesztek után gyorsította fel a hiperszonikus fegyverkísérleteit.
A hivatalos magyarázat szerint az újrafelhasználható űreszközök technológiáit tesztelő akcióra azután került sor, hogy Kína feljuttatta az űrbe a Tienkung űrállomás központi egységét.
A Szellemflotta korábbi erőfeszítései arra irányultak, hogy a robothajók képesek legyenek emberi beavatkozás nélkül küldetéseket teljesíteni. A rakétakilövés az első arra utaló jel, hogy a robothajókat fegyverekkel is ellátják.
Egyre biztosabbnak tűnik, hogy az USA kubai nagykövetségén tapasztalt rejtélyes tüneteket mikrohullámú támadás okozta. Bár a technológiát ma számos ország alkalmazza radarokban és elhárító fegyverekben, egy kis kreativitással emberek ellen is fordítható.
A mesterséges intelligenciával rendelkező, emberi felügyelet nélkül támadni képes fegyverek előzetes tiltása mellett érvel az a jelentés, amelyet az Állítsuk meg a gyilkos robotokat nevű kampány magyar aktivistái az egyetemeken és a parlamentben is terjesztenek majd.
A szíriai háború az ország éves bruttó gazdasági termékének kétharmadát pusztítja el. Az afgán és a közép-afrikai polgárháború is elviszi az ottani GDP közel felét, de Kim Dzsongun rakétamániája belekerül Észak-Korea gazdasági termelésének harmadába.
A képzelt szituációban Oroszország megtámadott egy európai NATO-tagállamot, az USA pedig atomfegyverrel vágott vissza. A Pentagon a következő évtizedekben több mint egybillió dollárra számít a nukleáris fegyverkezésben.
Íme az az 50 cég, amely technológiai fejlesztéseivel és katonai szerződéseivel a legnagyobb veszélyt jelentheti a gyilkos robotok megalkotásában. A Google a legtisztább, az Intel aranyos drónhadserege a legijesztőbb.